Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - A szülők és gyermekek közti jogviszony kialakulása és tartalma

62 DR. CSORNA KÁLMÁN kulturális és erkölcsi befolyások folytán beállott csökkenése következtében szülői hatalommá, majd a szülők gondozó és nevelő kötelességévé alakult át, amelynél fogva a szülő kiskorú gyermekének személyét és vagyonát a gyáméhoz hasonló jogkörrel gondozza a társadalom, illetve az állam egyre fokozódó ellenőrzése és beavatkozása mellett. II. A magyar jogfejlődés nem mutatja a szülők és gyermekek közti jogviszony kialakulásának most ismertetett összes fázisait és ismérveit. Régi jogunk nem egyforma mértékkel szabta ki a szülőket gyermekeikkel szemben megillető jogokat. Bőkezűbb volt az atyával, mint az anyával szemben, jóllehet az atya joga nem zárta ki teljesen az anyáét. Az atyának atyai hatalmat adott gyermeke felett, amely elnevezést és intézményt kétségkívül a római jogból vette át, jóllehet ez az atyai.hatalom, legalább is a keresztény vallás befogadása óta sokkal enyhébb és korlátoltabb hatalmat jelentett, mint római jogi mintája. De azért még a Hármaskönyv (Hk.) szabályozta atyai hatalom is reávall eredetére, mert az még mindig inkább az atyának háznépe feletti uralmát biztosító, mint a gyermek védelmét szolgáló intézményként jelentkezik. A gyámsági törvényt (Gyt.) megelőzően a szülök és gyermekek közti jogviszony szabályozása röviden a következő volt: A gyermek atyjának a hatalmában volt, míg a fiú felszabadítás útján, a leány férjhezmenetele következtében fel nem szabadult. Az atyai hatalom kiterjedt az atyai hatalomnak alávetett fiúgyermek gyermekeire is. Az atyának teljeskoru gyermeke személye felett is nagy fegyelmi hatalma volt, testileg fenyíthette, elzárathatta. Törvényes képviselője az atya a hatalma alatt álló gyermeknek, de nem minden ügyben, igy pl. a teljeskoru gyermek a maga kereste vagyon felett szabadon rendelkezett. Az atyának gyámnevezési joga is volt, ha atyja hatalmában nem volt. Ellenben nem tartozott az atyai hatalommal járó jogok közé a gyermek személye feletti nevelés jog, valamint az eltartás kötelessége, mivel ezeket a Hk. illető címe az atyai hatalom jogosítványai között fel nem sorolja. Az atyával a nevelés jogában és kötelességében az anya is osztozott, bár az ő joga az apáénak, mint családfőnek alárendelt is volt. Nem atyai hatalmánál fogva, hanem mint természetes és törvényes gyámot illette továbbá az apát gyermeke anyjáról hárult, vagy egyébb külön vagyonának kezelése. Az atya halálával az anya gyermekeinek természetes és törvényes gyámja lett, hacsak az atya végrendeletileg az anyát a gyámi tisztből más gyám nevezése által ki nem zarta. De ilymódon az atya csak a gyermekeire tőle háramlott vagyon kezeléséből és gyermekei képviseletéből zárhatta ki az anyát, de nem zárhatta ki a gyermekei feletti szülői jogából. Az anyát mint természetes és törvényes gyámot éppen olyan jogok illették meg,