Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 2. szám - A H.T. 85.pr. c.pontja és az ágyasság
56 DR. TÓTH GYÖRGY. „Ágyassági viszony nem teszi erkölcstelenné s így jogilag érvénytelenné az ily viszonyban élők közt halálesetre szóló szerződést" (290. sz. E. H.)13) Bármily tiszteletreméltó is az a kivételt nem ismerő szabály, hogy: „az örökhagyó öröklési szerződést bárkivel köthet" — mégis kivételt kellene felállítani a házasság védelmére, mert vadházasság esetén a halálesetre szóló szerződésben nyilvánvalóan az erkölcstelenség leplezett jutalma rejlik. Már pedig ugyancsak a m. kir. Kúria szerintem helyeselt erkölcsi belátással fogalmazta meg a 457. sz. elvi határozatát, amely szerint: „Jó erkölcsökbe ütköző cél elérésére és leplezésére kifejtett tevékenységért követelt díj iránt támasztott igény bírói oltalomban nem részesül".14) A visszavonhatatlan halálesetre szóló szerződéssel a szerződő ágyas vagyoni viszonyait rendezve tudván, könnyen vállalja az erkölcstelen ágyassági viszonyt és itt azt se lehet mondani, hogy a vagyoni kikötés: az erkölcstelen viszony megszűntetését szolgálja. Az ágyassági viszony tovább foly, sőt a folyamatos erkölcstelenség anyagilag is biztosítást nyert. Az ágyasra vonatkozó kedvezményező döntések „szállóigeként" a házasságot jogban gyöngítik és a közmorál szempontjából többet rontanak, nagyobb mérvben bomlasztanak, mint amennyiben az eseti döntéssel elért méltányossággal egyeseken segítenek. Csakis ez a mentalitás vezethette az egyik ügyvédet, oly irányú okfejtésre, hogy: vég-redményben az ágyasság is, mint tényleges állapot, joggal igényelhet bírói védelmet.15 13) a) Az alsó bíróságok elutasítása azon alapult, hogy a közös háztartásban való élés egr</-magában nem indkolja az ágyassági viszonyt. b) Idevág az 503. sz. E. H. is, amely szerint az eredetileg létrejött szolgálati szerződésen alapuló díjazás iránti kötelezettség nem szűnik meg egyedül azáltal, hogy a szolgálati szerződés tartama alatt a felek utóbb házasságon kívüli viszonyt folytattak. A felperes 10 év előtt, mint szobalány állott az alperesek elődének szolgálatába. Később házvezetőnő lett, aki gazdájával együtt lakott és aludt. A. A. biztatta, hogy nőül veszi vagy kártalanítja. Ebben a helyzetben a házvezetőnő a cselédbér összegénél nagyobb előnyöket élvez és az ágyasi viszony, mint újítás, a szolgálati viszonyt megszünteti. A munka ingyenessége nem véleímezhető, tehát díjazni kell, de az ágyas a háztartáskörüli tevékenységeért a cselédbérnél nagyobb gazdasági előnyt élvez Az ágyasok kedvezményezése a törvényes házasság erkölcsi gyöngitése. Ez az elvi határozat is revízióra szorul. 14) P. I. abban állapodott meg K. K.-val, hogy ez P. I. atyja mellé ápolónőnek ajánlkozik, hogy a P. I.-vel már előbb fenállott szerelmi viszonyt zavartalanul folytathassák. Az ápolási díj (12.738 K) iránti keresetet a Kúria elutasította, mert a P. I.-val folytatott benső szerelmi viszony ágyasságbani együttélés, ami a netán teljesített ápolási teendők díjazását kizárja. 15) A gyermek születésének megtámadása iránti perben az alperesi képviselő igy érvel a támadó atyával szemben:
