Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A NEMZETKÖZI ÖRÖKLÉSI JOG VITÁS KÉRDÉSEI

44 SZEMLE SZEMLE. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. A Jogállam, mely 1936. januárjával XXXV. évfolyamába lép, negyedfél évtizedet kitevő idő óta tárgyilagos hangú hű kifejezője a magyar jog fejlődésének, tájékoztatója a magyar jogászvilágnak, bírálója a jogélet eseményeinek és törekvéseinek. Évfolyamainak eddigi 34 kötete megbecsülhetetlen gyűjteménye a magyar jogi irodalomnak. Cikkeit jogi irodalmunk legkiválóbbjai írják. Új évfolyamunkban a tudományos és gyakorlati kritika eszközeivel iparkodunk a magyar jog fejlődését befolyásolni és irányítani. A külföldi jog érdekesebb eseményeit is állandóan ismertetni fogjuk. Bízunk benne, hogy a jogászközönség továbbra is támogatni fogja törekvéseinket azzal, hogy lapunkra előfizet. Előfizetési ár egész évre 16 pengő. Kérjük az előfizetési összegek szíves beküldését. A Jogállam szerkesztősége és kiadóhivatala. Három évnyitó beszéd hangzóit el felsőbb bíróságaink előtt. Mind a hármat majdnem egész terjedelmükben leközüljük. Igazságügyünknek és a közéletünknek jelentős eseménye mind a három beszéd. A kir. Kúria elnöke a jelen és jövő nemzedék részére, jogtörténelmünk részére, de egyúttal a törvény leendő alkalmazói számára figyelmeztetésül megörökítette azokat, amik a törvényhozó szándéka gyanánt kialakultak a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és a kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről szóló új törvény meghozatala körül. A törvényhozó szándékának autentica interpretatiója ez az elnöki beszéd. Üdvös, hogy ilykép a törvényhozó szándéka ily magas fórum által megrögzíttetik. De még üdvösebb, ha a törvényhozó szándéka hiánytalanul tükröződik vissza magában a törvényben. Mert leghitelesebb az olyan törvényszöveg, amelyhez nincs szükség magyarázatra. Ez vezet át a Közigazgatási Bíróság elnöke évnyitó beszédének tárgyára. Negyszabású tanulmány ez a beszéd. Lényegében súlyos érvekkel alátámasztott, aggodalmas intés, mondhatni megintés a törvénykészítők számára. Az egész magyar jogászság felfogásának adott kifejezést ez a beszéd, midőn a törvények alkotóit kevésbbé sietős, de annál gondosabb munkára ösztönzi — és kevesebb munkára. A Budapesti Kir. Ítélőtábla elnökének beszéde pedig éppen idején jött, beható elhárítása azoknak, akik az igazságszolgáltatást megközelíteni, befolyásolni próbálják. Ha egyik-másik beszédet némileg meg kellet rövidítenünk, ezt fájó szívvel tettük. Oly jelentősek e megnyilatkozások, hogy minden betűjök megörökítésre érdemes. —ai. *