Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 1. szám - A NEMZETKÖZI ÖRÖKLÉSI JOG VITÁS KÉRDÉSEI
IRODALOM 43 gyeimet adni." Pedig épp ellenkezőleg, az országlakósok hozzájárulása nélkül nem lehet ezeknek kegyelmet adni stb. V. dolgozata fontos abból a szempontból, hogy talán végérvényesen lezárja a Werbőczy eredetiségéről folyó hosszú vitát és az egyik legnagyobb magyar jogászi alkotás ellen intézett támadásokra komoly, tudományos feleletet ad. De sok fontos adatot ad az újkori magyar magánjog történetének megírásához is és aki ilyen irányú kutatásokkal foglalkozik nem igen nélkülözheti. Remélhetőleg szerző munkásságát hasonló sikerrel fogja folytatni. Degré Alajos. Egyed István egyet, tanár: Az államrendszerek és a magyar alkotmány. Egyed István egyetemi tanár ebben az újabb tanulmányában vizsgálja, hogy a tekintélyi kormányzat elvei mely újabb alkotmányokban és milyen módon érvényesülnek. Csoportosítja azokat az államokat, amelyek az új közjogi iránynak meghódoltak (Olaszország, Németország, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Litvánia, Észtország) és kutatja, hogy ezekben az államokban mely okok hatottak közre az új irány uralomra jutásában. Szembeállítja a parlamentáris rendszerhez ragaszkodó államokat (Anglia. Franciaország, Svájc, Belgium, amerikai Unió, Hollandia, skandináv államok, Csehszlovákia, a legtöbb balkán állam) és felveti a kérdést, hogy Magyarországnak mely államcsoportban van a helye. A magyar nemzet lelki berendezései, hagyományai, ezer éves múltja, jogi kultúrája az alkotmányosságot megtartó államok közé utalják. Az új eszmék hatását a mi alkotmányfejlődésünk legújabb korszakában kétségtelenül meg lehet átíapitani, de helytelen lenne oly alkotmányreformba fogni, amely a jogfolytonosságot megszakítja és a magyar alkotmány ősi jellegét átalakítja. Dr. Egyed István egyet, tanár: A székesfőváros szabályrendeletei. Jogállam XXXIV. évf. 338—343. 11. Szerző először a székesfővárosi szabályalkoíási jog történetével foglalkozik, azután pedig a jelenlegi helyzetet összehasonlítja a többi törvényhatóság szabályalkotási jogkörével. Megállapítja, hogy a főváros szabályalkotási hatásköre folyton fokozódó kormányellenőrzés alá került és ennek következtében ma is némileg szűkebb, mint a többi törvényhatóságé. Megjelent könyvek: Dr. Lupkovics György kir. Ítélőtáblai bíró : A Nemzetek Szövetsége és a nemzetközi egyezmények. Budapest, 1935. A szerző kiadása. G. Marton (Marton Géza, a Debreceni Tudományegyetem tanára): Obligations de résultat et obligations de moyen. Paris, 1935. Librairie du Recueil Sirey. Dr. Polzovics Iván : A Szentszék a nemzetközi béke szolgálatában. A Pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Nemzetközi Jogi Intézetének kiadványai. 24. szám. Zeitschrift der Akademie für Deutsches Recht. Sonderheft „Ausland". Tartalmazza: dr. Egyed István „Die Verfessung Ungarns nach dem Weltkriege" ; dr. Kövess Béla „Über die Reform der ungarischen Advokatenordnung"; dr. Nizsalovszky Endre „Neue deutsche Rechtsgedanken und das ungarische Privatrecht". Dr. Kadosa Marcal: Ügyvédi numerus clausus és zsidó numerus clausus. Budapest, 1935.