Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8-9. szám - Hitelezési kötelezettség

328 DR. BLAU GYÖRGY. az előzetes végrehajthatóság veszély miatti kizárásának vagy biztosítékadástól függővé-tételének32) a mellőzése, amikor tartás, élelmezés stb. behajtásáról van szó.33) — Példák az időnkénti halasztásokra: moratórium, háborús korlátozások,34) jelenlegi birtok-védettség,35) külföldre-fizetés tilalma.36) — Példa az intézményi elrendezés alól állandó kivételt statuáló ex lege-halasztásokra : az a szabály, hogy amennyiben a hagyatékot . .. haszonélvezet terheli, ennek megszűntéig nem válik esedékessé az örökössel szemben a kötelesrész,37) sem a pénzhagyomány,38) sem pedig a haszonélvező özveggyel szemben a pénzben járó ági érték.39) 4. E konfigurációk vázolása után a hitelezési kötelezettség tekintetében fennálló, generális iker-szabályt immár a következőképpen próbálnám kifejezni: a) Általában nem köteles hitelezni, aki arra maga nem kötelezte magát. b) Aki magát hitelezésre kötelezte, az arra általában köteles is, — tehát perelhető és végrehajtható a hitel nyújtására.40) Prima facie a második tézis csakúgy szinte az ürességig magátólértődőnek fest, mint az első. A közelebbi vizsgálat azonban hamar feltárja, hogy épp oly kevéssé truizmus, épp úgy csak kétségek, korlátok, kivételek között áll, mint az. 5. „Hitelezésre kötelezte" magát, aki kölcsönt ígért, — aki vállalta, hogy mást „árúval ellát" vagy egyszerűen csak, hogy árút szállít „x-havi fizetésre",41) — de ugyanúgy pl. az ügyvéd 32 Vagyis a Vht. 42-beli szabálynak. 33 XVI. TH.=PHT. 380. 34 PHT. 467,, 1918 ból, - megadja a hitelezőnek legalább a jelzálogi biztosítást az elajándékozott ingatlanon. 35 V. 5075/1934., JH. 1935. 268 + 269., — hasonló intézkedés, mint az imént id. PHT. 467. esetében. — V. ö. V. 561/1936, JH. 1936. 522., ahol a védettséggel szembekerülő hitelező nem kaphatott remédiumot. 36 Elvi körülhatárolása ennek pl. ; Nyeviczkey, KJ. 1936. 140 skk. 1. 37 PHT. 294. és I. 4907/1914., MD. IX. 149. Természetesen nem a (megszorítható) özvegyi jog, hanem csak szerződéses haszonélvezet esetében. De amennyiben a hagyaték csekélysége miatt az özvegyi jog (illő tartás) már nem szorítható meg, szintén kitolódik az esedékesség, és . . . biztosításnak van helye: PHT. 232.; v ö. I. 502/1925. MD. XIX 53. stb. 3» I. 6025/1931. JH. 1933. 799. (a szabály csak diszpozitiv erejű). — V. ö. I. 7045/1930. JH. 1933. 321 . ahol a biztosítékadás volt vitás. — Hagyomány esedékes&é-váltát már az özvegyi haszonélvezet is mindenesetre kitolja, minthogy azt hagyomány miatt nem lehet megszorítani. 39 Az özvegy azt biztosítani tartozik. Kúria 2998/1906., Döntvénytár 4. folyam, V. k. 138 ; I. 1020/1915. MD IX. 271. ; biztosítékadás kíméletesen : I. 3337/1915., I. 1874/1915., MD. IX. 272, — vagy csak veszély esetén? 294/1911. MD. V. 142., v. ö. I. 923/1934., JH 1934. 1033. 40 Az első (a.) szabályt és kivételeit tárgyaltam az eddigiekben ; a második (b.) tétel nyomán haladok tovább. 41 Vagyis a főesetek, jogászilag kifejezve: 1) az előszerződés kölcsönre, valamint más reális szerződésekre : pactum de commodato dando stb. (helyesen a pactum de obpignorando is); és 2) az előre-szoigáltatás, „elüljárás" vállalása adásvételnél és általában synallagmatikus szerződéseknél.