Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8-9. szám - Újabb kisérletezés a polgári jogszolgáltatás reformja körül. Az igazságügyminisztérium előadói tervezete

314 DR. 1 ETHŐ TIBOR ben a jogot értő és a pervezetés tekintetében tág hatalommal rendelkező bíró tart továbbra is egyensúlyt és a maga jogi tudásával és tárgyilagos lelkiismeretével paralizálja ezután is ezeket a túlkapásokat is. Lehet, hogy az adott, beismerten javításra szoruló jogállapothoz szokott elméleti és gyakorlati jogászoknak egy-egy gondolatunk talán visszatetszik. Viszont azonban ezzel szemben meg merjük kockáztatni azt a végső észrevételünket is, hogy épen a peres és nem peres eljárásokban nagyon gyakran és szinte már zavaró hatással esnek változás alá az, eredetükben jónak ma is elismert tételes szabályok. Ez arra vall, hogy a jobbra és egyszerűbbre való törekvéés egyáltalán nem találta meg a múltban sem és a javaslat sem találja meg a keresett megoldást. Ez alapon is bátorságot vehetünk tehát arra, hogy ezen bizonytalan és most is csak tapogatózó kezdeményezésekkel szemben a magunk részéről is próbáljunk keresni és indokolni olyan megoldási módokat, amelyek csakugyan egyszerűbb, olcsóbb jogszolgáltatást anélkül biztosítanak, hogy a jogkeresők között az értékhatár igaztalan mércéjével bántó különbséget tennénekMindezzel csak gondolatokat kívántunk felvetni. Különösen pedig rámutatni arra, hogy nem annyira a tételes szabályok helytelensége és fogyatékossága miatt, hanem inkább a bírói szervezet túlméretezése miatt ütköznek ki azok a gátlások a jogszolgáltatásunkban, amelyek a gyors, a jó és az olcsó ítélkezést hátráltatják. Az a határozottan kialakult meggyőződésünk, hogy a jogszolgáltatásunknak ma is felszínen lévő hiányain és hibáin nem segíthet addig a törvényhozás, míg a minden jel szerint túlméretezett és a jogorvoslati rendszerben is elkeverten és halmozottan rendszertelen bírói szervezet maga gyökeresen egyszeresítő megújításra nem kerül. JEGYZETEK A K. T. 189. §-ÁHOZ. Irta : Dr. PETHŐ TIBOR kir. törvényszéki bíró. Általános szabály, hogy aki más jogvédte érdekeit jogellenesen vagy vétkesen megsérti, köteles a sértettnek ebből eredő kárát megtériteni. A K. T. 189. §-ának rendelkezése szerint, ha az igazgatóság tagjai megbízásuk határain túlmennek, a törvény határozatai vagy az alapszabályok ellen cselekszenek, a károsultaknak ebből eredő kárért felelősek. Figyelemmel a r. t. különös szerkezetére, a K. T. e rendelkezése az igazgatóság tagjainak felelősségét egyrészt a társasággal, másrészt harmadik személyekkel szemben állapítja meg. A kártérítés szempontjából a részvényesek is harmadik személyeknek tekintendők. Közömbös e helyütt az, hogy az új részvényes csak úgy érvényesítheti kárkövetelését a károkozóval szemben, ha a károkozás idejében volt részvényes kárkövetelését a részvények megszerzőjére engedményezi. A károsult harmadik személy legyen bár részvényes vagy hitelező, a károkozásból származó kötelem alapján a károkozótól mint adóstól szolgáltatást követelhet, mely szolgáltatás célja