Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - A KARTEL

IRODALOM. 24Í munkaerők foglalkoztatására vonatkozó adatoknak a kartelirozás fejlődésével kapcsolatos feldolgozása adhatná meg a választ, hogy mikor, hol és mennyiben érinti ilyen mozgalom a közérdeket; a vállalati rentabilitásra vonatkozó adatok vizsgálata pedig a karteleknek a magángazdaságra gyakorolt hatását világítaná meg. Igaz, hogy mindkét viszonylatban a kérdés oly komplex és annyira tisztán gazdasági jellegű, hogy eminenter jogi jellegű munkába nehezen illeszthető a munka terjedelmének olyan növelése nélkül, amely használhatóságát veszélyeztetné. Reméljük, hogy Király Ferenc módot fog találni ennek a gazdaságtudományi munkának megírására is, hiszen ismereteinek gazdag tárháza őt erre a legteljesebb mértékben qualifikálja. Különösen érdekes lesz a legújabb tapasztalatok alapján vizsgálat tárgyává tenni a kartelek fejlődő képességét abból a szempontból is, hogy milyen méretű koncentráció az, amely a kartel fentvázolt magángazdasági céljainak veszélyeztetése nélkül elképzelhető. Épen amerikai szakértők (Brandeis stb.) adtak kifejezést ama véleményüknek, hogy bizonyos fejlődési fokot meghaladó koncentráció kevésbbé versenyképes, mint a kisebbfokú tömörülés. És a kartelalakulások terén is, a koncentrációkat követő specializálódások azt a Spencer-féle tételt igazolják, hogy integratio és dissipatio egymást törvényszerűen felváltó jelenségek. A munka szorosan vett karteljogi fejtegetései abból a negatív tételből indulnak ki, hogy a kartelnek, mint gazdasági képletnek nincs jogi meghatározása (319. old.), aminek nem mond ellen az, hogy egyes országok törvényhozása gazdasági és jogi elemeket egyaránt magában foglaló legális definíciókat állították fel. Tanulságosak és érdekesek szerző kísérletei a szoros értelemben vett kartelnek az azokhoz hasonló alakulatoktól — római jogászok talán quasi kartelnek nevezték volna ezeket — való elhatárolására. A magyar karteltörvény-tervezetek és a karteltörvény keletkezésének, a magyar kartelpolitikai irodalomnak és vitáknak ismertetése után a karteljog körébe eső tényállásokkal, a kartelmegállapodás jogi minősítésével és a kartelalakulat jogi organizációival, a kartelszervezet jogtechnikai megjelenésével, ennek keretében a kettős társaságokkal, a kartel jogi személyiségével, a kartelszerződés érvényességének kérdésével foglalkozik és e fejezetben részletesen ismerteti a törvényes szabályozás és az irodalmi álláspontok mellett a teljes magyar bírói gyakorlatot is. A kartelszerződés elkésett bemutatásának sokat vitatott kérdésénél Király is reá mutat a törvény és a vonatkozó rendelet közötti ellentmondásra és ismerteti az idevágó, nézetem szerint nem teljesen aggálytalan kartelbírósági gyakorlatot. Érdekesek szerző fejtegetései a kartel alapokmányának semmisségével kapcsolatosan felmerülő kérdésekről kettős gazdasági konstrukció tekintetében. Hogy a kartelszerződés alaki okokból való eredeti érvénytelensége a szervtársaság közérdekű feloszlatására is ex tunc hat-e, - amint ezt Király kifejti — (484. old.) — vagy konstitutív hatása ex nunc nyilvánuljon-e, mindenesetre vitatható kérdés. A kérdés elbírálásánál mérlegelendő az, a szerző által talán mellőzött szempont is, hogy nálunk egyes társasági alakulatoknál be-