Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - A kényszeregyezségi hátrábbállás joghatása

228 DR. BESNYÖ BERNÁT. kényszerlikvidáció elrendelését, — az ehhez megkívánt többség kiszámításánál az ö szavazata is figyelembe veendő stb. Nehezebb kérdés, hogy a várakozási, a szünetelési idő alatt kérhet-e egyedül is kielégítési végrehajtást, kényszerlikvidációt, csődöt, az adós ellen, ha az a többi hitelezővel szemben egyezségét, az egyezségben megállapított fizetési határidőket, be nem tartja, — vagy várnia kell-e ezzel a fentiekben megállapított időpontokig ? Minthogy kielégítési végrehajtásnak rendszerint csak a teljesítési határidő letelte után van helye, a hátrábbállottra nézve pedig a teljesítési határidő csak a fentiekben megállapított időpontokban jár le, — nézetem szerint a helyes megoldás az, hogy a hátrábbállott kielégítési végrehajtást egyedül mindaddig nem kérhet, míg a hátrábbállása legalább egy hitelezővel szemben meg nem szűnt. Legfeljebb biztosítási végrehajtást kérhet, feltéve, hogy ennek a végrehajtási törvényben megállapított feltételei fennforognak, — sőt e nélkül is, ha a rendelet 93. §-a 2. bekezdésének a rendelkezését per analógiám erre az esetre is kiterjesztjük, aminek, nézetem szerint, meg is van az alapja. Ha pedig a hátrábbállottnak a hátrábbállása valamelyik hitelezővel szemben megszűnvén, a kielégítési végrehajtás iránti joga feléled, akkor a végrehajtás természetszerűen mindaddig nem irányulhat az ö közvetlen kielégítésére, míg hátrábbállása csak egy hitelezővel szemben is fennáll. Addig az csak a behajtott összegnek a letétbe helyezésére irányulhat. Ebből az összegből ugyanis, még fennálló hátrábbállásának megfelelően, előbb azoknak a hitelezőknek kell kielégítést kapniok, akikkel szemben hátrábbállása még fennáll. Őrá csak ezek kielégítése után kerülhet a sor. 5. Ha a hátrábbállás minden hitelezővel szemben megszűnt, — akár azért, mert már mind megkapta az egyezség szerinti kielégítését, akár mert nem jártak el a késedelmes adós ellen, — akkor a hátrábbállott hitelező az adóstól kétségen kívül az egyezség szerinti közvetlen kielégítését követelheti. A kérdés csak az, hogy egy összegben, egyszerre követelheti-e ekkor az egyezség szerint öt megillető összeget, az egész kvótát egyszerre követelheti-e,— avagy csak ezutáni ugyanolyan részletekben, ezutáni ugyanolyan időbeosztásban, amilyenben a többi hitelező kapta? A kérdés eldöntése, azt hiszem, nem lehet kétséges. A teljesítés neki ekkor egyszerre, egy összegben jár, ha az egyezségben megállapított, az összes hitelezőknek szóló, teljesítési határidő már egészen, minden kvótarészletre vonatkozóan, lejárt. A hátrábbállás a hitelezőknek szól, nem az adósnak, a többi hitelezőt kívánta jobb helyzetbe hozni, nem az adóst. Hacsak tehát a hátrábbállási nyilatkozat kifejezetten nem így szól, akkor abba azt, hogy a hátrábbállott az adósnak az egyezségben megállapított teljesítési határidőkön túl terjedő további halasztást, további részletfizetési kedvezményt akart adni, beleolvasni nem lehet. Ha az adós a hátrábbállás alól felszabadult hitelezőnek nem fizet — ami a legtöbb esetben így szokott lenni, — akkor az min-