Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3-4. szám - A házasságtörés definiciójának nehézségei. Iró és bíró

128 DR. KARTAL IGNÁC magát, — és nincs-e mégis nyilvánvalóan igaza a becsületes és hü házastársnak, amikor ezt a tényállást ugyanazokkal a szavakkal minősíti, amelyekkel az aktaszerüleg, rendőrileg és közjegyzőileg bizonyított házasságtörést minősítené. „Hütelen ! Megcsaltál!" — mondja mindkét esetben. Mennyivel határozottabb, biztosabb, minden vitatkozást és fellebbezést kizáróbb és így tehát bölcsebb mondat ez, mintha azt mondaná: „Házasságot törtél!" — „Ki­kérem magamnak" — mondhatná erre esetleg teljes joggal a jegyzőkönyvileg, rendőrileg és közjegyzőileg tetten ért házasság­törő. „Én nem vagyok olyan" — mondhatná megbántottan — „ellenem a csalóka látszat szól, mert esküszöm, hogy bár mind­az megtörtént, ami a jegyzőkönyvben áll, de — excepté ca!" * * * Ravasz mondás ez az excepté ga! Nehéz megfejteni, — embarras de richesse, — mi minden van benne. Az alábbi fel­sorolás nem akar, mert nem is tud taxativ lenni, csak példálódzó és pedig szegényesen példálódzó. Benne van például, hogy az emberi élet egyik legfontosabb megnyilvánulásáról, a sexuali­tásról, nem szabad egyszerűen és szókimondóan beszélni, hanem csak körülírásokkal szabad beszélni róla. Benne van továbbá, hogy áttekinthetetlenül nagy a száma azoknak az: a) biológiai, b) fiziológiai, c) pszichikai, d) esztétikai, e) stb. stb. okoknak, amelyek miatt a házasságot törni szándékozó és akaró két különböző nemű egyénnek az a cselekedete, amely külső lát­szatra házasságtörés, valójában mégsem házasságtörés. Benne van aztán, — hogy egyebet ne is említsünk, — az is, hogy ez a szó „házasságtörés" nem más, mint gyöngébbfajta metaphora annak palástolására, hogy az, aki mondja, — még ha törvény­hozó is az illető, — nem akarja, vagy nem tudja kimondani azt, amit gondol. * Látni vélem az olvasó türelmetlenségét, hogy nem enge­dem őt szóhoz jutni, de hogy ő nem vár tovább, ő megmondja, ami a nyelve hegyen van: Hogyan lehet komolyan még csak beszélni is arról, hogy nincs annak megmondhatója, hogy mi az a házasságtörés, mikor minden gyerek megmondhatja, hogy házasságtörés az, amikor házasságban élő ember (férfi vagy nő) nem házastársával, hanem mással tudatosan coitust végez! Naiv és gyönge ellenvetés! Tipikus példája a rossz idem per idem-definiciónak és annak a megmosolyogni való igyeke­zetnek, amely az ismeretlent egy másik ismeretlennel akarja megmagyarázni. Tartom magam ahhoz a konvencióhoz, amely még a jogi szaklap számára is megnehezíti a szexuális és ero­tikus témáknak nevükön nevezését. Csak távoli, lehelletszerü célzáskép legyen szabad rámutatnom arra a köztudomású tényre, hogy a fiatal házastársak, akik gyermekáldást egyáltalán nem, vagy többé nem akarnak („egyse"- vagy „egyke"-isták), ezer

Next

/
Oldalképek
Tartalom