Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3-4. szám - A korlátolt felelősségű társaság feloszlása

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG FELOSZLÁSA. 123 22. P. II. 7438/1916. u. o. 10. 249). De a kft-nál mi sem indokolhatná ezt a merevséget ; a társaság folytatásának a lehetősége figyelembe vehető hátránnyal nem jár. A német gyakorlat is, a régebbel ellentétben, megengedi (RG. 118. 340). A folytatás azonban csak valamennyi tag hozzájárulásával határozható el. Következik ez abból, hogy ily esetben minden tagnak már egyéni joga támadt a társasági vagyon felosztásáia, amelytől hozzájárulása nélkül nem fosztható meg (v. ö. Feine. 649.) A Cs. T. 244. §-a szerint „ha a kereskedő, vagy kereskedelmi társaság fizetéseit megszünteti, azt a csőd megnyitása végett haladéktalanul az illetékes törvényszéknek írásban bejelenteni ... tartozik." A részvénytársaságra és a szövetkezetre vonatkozóan a K. T. (187. és 241. §-aiban) ezt kiegészíti azzal, hogy a csődnyitás végett a törvényszéknek be kell jelenteni azt is, ha „a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi." A kft-ra ugyanezeket mondja ki a 84. §. első bekezdése utalással a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás folyamatba létének a lehetőségére, ami a csődnyitási kérelmet szükségtelenné teszi. E kérelmek előterjesztésére az ügyvezetők kötelesek, ami megfelel a részvénytársasági és szövetkezeti igazgatósági tagok ugyanily kötelezettségének (K. T. 187. §. és 241. §-ok). Valamennyi ügyvezető kérelmére a csődöt a társaság helyzetének vizsgálata nélkül el is kell rendelni. Ha nem valamennyi ügyvezető kéri, a fizetések megszüntetését, vagy a vagyon elégtelenségét valószínűvé kell tenni s a többi ügyvezetőt a lehetőség szerint a csődnyitás előtt meghallgatni. A feltétlen megnyitáshoz nem elegendő ekkép az ügyvezetőknek cégjegyzésszerü száma, mint a részvénytársaságnál és szövetkezetnél annyi igazgatósági tagé, ahánynak aláírása a cégjegyzéshez szükséges, viszont nem szükséges valamennyi tag aláírása, mint a közkereseti társaságnál. Ha csak vagyonhiány miatt nincs helye a csőd megnyitásának, a csődbíróságnak erről a cégbíróságot értesíteni kell, hogy a társaság cégét hivatalból törölje (84.). Ez új rendelkezés amely már kereskedelmi társaságokra vonatkozóan nem létezik. A 84. §-nak az a szabálya ellenben, hogy a társaság feloszlása után is helye lehet a csődnyitásnak mindaddig míg a vagyonfelosztást be nem fejezték, csak a Cs. T. 241. §-ának különös alkalmazása. Ha a csőd kényszeregyezséggel, vagy a felszámolási határnap megtartása után a tömeg hitelezőinek és az összes csődhitelezőknek a beleegyezésével a közadós kérelmére szűnik meg Cs. T. 166. §.), a taggyűlés elhatározhatja a társaságnak továbbolytatását (82.). A törvény más rendelkezésének híjján ehhez is elegendő a törzsbetétek nagysága szerint számított egyszerű többség (38.), mert a csődnyitásból nem támadt a tagoknak egyéni joga a vagyonfelosztásra (v. ö. Feine. 649.). A részvény társaságnál az „összes érdékeltek" hozzájárulása szükséges (K. 1899. máj. 12. 411/1899. Dt. 3. f. 15.-62.).