Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - Dr. Degré Alajos: A Négyeskönyv perjogi anyaga. Az Illés Szeminárium kiadványa (250 oldal) Budapest 1935

86 IRODALOM. Egyébként tehát ott, ahol a jog elsősorban a felek érdekeit védi, a régi törvény továbbhatását, ahol pedig a közérdeket tartja fontosabbnak, ott az új törvény közvetlen hatását kell a törvényhozó valódi akaratául feltételeznünk. így pl. a telekkönyvi rendszert meghonosító törvénynek azért kell visszaható erőt tulajdonítani, mert a nyilvánosság közérdek és a viszszaható erő az említett fontos állami érdekeket nem sérti meg. Ugyanez az oka annak, hogy a nemességet eltörlő törvénynek miért van közvetlen hatása. Az aktiv cselekmények szabályozásánál a jog a felek érdekeit akarja védeni, ép ezért bizza rájuk a szerződés tartalmának a meghatározását és ezért van az idevágó jogi szabályozásnak dispozitiv jellege. A passzív cselekményeknél ellenben a jog közérdekből kógens szabállyal állapítja meg a joghatásokat, a közérdeket az egyéni érdeknél fontosabbnak tartja és ezért a kötelező jogi szabályozástól eltérést nem enged. Az előbbi esetben a régi törvény továbbhatását, a másodikban a közvetlen hatást kell megállapítani. Ha ilyen módon sem jutunk eredményhez, a törvényhozó általános politikai felfogásában kell a megoldást keresnünk. IRODALOM. N., Dr. Degré Alajos: A Négyeskönyv perjogi anyaga. Az Illés Szeminárium kiadványa (250 oldal) Budapest, 1935. A Quadripartitum szerkesztői — amint azt dr. Degré Alajos harmadfélszáz oldalra terjedő, ritkamód alapos és nagy hozzáértéssel megírt tanulmányában kifejti — jóval nagyobb elismeréssel viseltettek a Tripartitum tudós szerzője iránt, semhogy annak az igazságszolgáltatást érdeklő lényegesebb rendelkezéseivel szemben ellentétes álláspontra akarhattak volna helyezkedni. De gyakorlati okok is útját állották ennek. Hoc opus per plures jam annos est receptum in Hugaria usum és így az eltérés a Trip. rendszeréhez szokott olvasóközönség részéről való használatot nehezítené meg. Hogy nagy tudományos fölkészültséggel megírt művével Degré Alajos mily nagy szolgálatot tett a jogtörténet művelőinek, az kitűnik abból, hogy Illés József közismert akadémiai előadásának megjelentéig kevesen tudták, hogy a jog egyes szabályait a Tripartitum nem ölelte föl a maguk teljes egészükben. Werbőczy t. i. a dekrétumokat külön szándékozván kiadni, egyes dekrétumokat is szándékosan kihagyott a Hármaskönyvből. Ezenkívül pedig a Hármaskönyvvel tankönyvet óhajtott a jogászok kezébe adni; mig a Quadripartitum, melynek kiváló voltát a Directio Methodica is elismeri, főleg gyakorlati szempontokat szolgált, a törvénytár használatát óhajtotta nélkülözhetővé tenni. Azonban mégsem részesült benső értékének megfelelő elismerésben. Ennek okát nyilván abban kell keresnünk, hogy Ferdinánd király és a mű szerkesztői között lényegbe vágó nézeteltérés forgott fenn a király személyét érintő közjogi kérdések tekintetében. Ennek igazolására elég, ha azon közjogi természetű, aulikus jellegű interpolációkra utalok, melyek a király hatalmát a közjogi alanyokkal szemben kényszerítő szükség nélkül és ellentétben közjogunk tételeivel óhajtották kiterjeszteni, al'iskus jogkörét pedig tágítani. Szerző úr már művének elején ismerteti meg az olvasót az interpolációkkal és kimutatja, hogy ezek minden valószínűség szerint nem a mü szerzőinek, hanem idegen honosok kezétől származnak. Itt ott Degré Alajos — aki mit sem állít bőséges adatok igazolása nélkül — törvényeink szellemének megfelelő interpolációkra is utal. így pl. az interpolátorok szerint az ország rendes bírái és itélőmesterei a törvényszék 12 jogban járatos, tanult ülnökei nélkül ne Ítélkezhessenek; vagy hogy a mulasztási ítéletnek szóbeli eltiltása annak kiadása előtt