Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A nacionalizált "külföldi" védjegyekről

124 Dr. FAZEKAS OSZKÁR a további eljárást indokoltnak tartja, akkor kitűzi a szóbeli tárgyalást, ellenkező esetben végzéssel megszünteti a további eljárást. „A tárgyalás nyilvánossága kérdésében a 42. §. utolsó bekezdése irányadó, de azzal, hogy zárt tárgyaláson is jelen lehet az érdekelt bíró által kijelölt 2 bíró, vagy 2 ügyvéd, vagy 1 bíró és 1 ügyvéd. „A tárgyaláson az esetleg szükséges bizonyító eljárás is lefolytattatik. „Az ügy érdemében a bíróság ítélettel határoz. Az ítélet csak az indítványban érvényesített tényeken alapulhat. Az ítéletet a magyar szent korona nevében a bíróság elnöke hirdeti ki. A rendelkező részben a bíróság vagy helyt ad az indítványnak, vagy elutasítja az indítványt. Az indokolásban kifejtendő, hogy az indítványban érvényesített tényeket a bíróság bizonyítottaknak látja-e, vagy sem, kiemelendők a ténymegállapítás okai, és kifejtendő, hogy a megállapított tények alapján miért látja, vagy nem látja a bíróság az áthelyezést indokoltnak, vagy nem indokoltnak. ,,A bíróság a jogerős ítéletet közli az igazságügyminiszterrel, aki, ha az ítélet az áthelyezési indítványnak helytadó, gondoskodik annak 6 hónapon belüli foganatosításáról. „Minden a fentiekben nem szabályozott eljárási kérdésben a jelen törvény Első Fejezete megfelelően alkalmazandó. * Valeat, quantum potest! A NACIONALIZÁLT „KÜLFÖLDI" VÉDJEGYEKRŐL Irta: Dr. FAZEKAS OSZKÁR, ügyvéd A budapesti kamarai választott bíróság 18.406—1934. sz. ítéletének indokolása* incidentaliter oly tételeket enunciál, amelyek --- feltehetőleg nem célzatosan, de szövegezésbeli általánosítás folyományaképeu — alkalmasak arra, hogy a védjegyjogi intézmény gazdasági és jogi alappilléreit megingassa. Az alperes — az ítéleti tényállásból kivehetőleg — egy neves külföldi védjegyet szerzett meg és a külföldi gyári érdekeltséggel ilykép előállított kapcsolatot cégtábláin, nagyhangú hirdetéseiben, stb. reklámszédelgésszerűleg, megtévesztő módon hasznosította, anélkül, hogy a márkacikket ő maga tényleg gyártotta volna. Az ítélet az említett védjegy használati jogát a legmesszebbmenő módon korlátozza és szigorú kautálékhoz köti, melyek oda tendálnak, hogy az alakilag fennálló védjegyjoggal történt visszaélések folytathatók ne legyenek. A legteljesebb szigor alkalmazása ily természetű esetekben megfelel a törvényhozó intenciójának, különösen joggyakorlatunk szellemének is s fenntartás nélküli elismerést érdemel. Az ítélelileg statuált tilalom formulázása és különösen az indokolásnak néhány tétele, amely — ahelyett, hogy tüzetesen a konkrét eset körülményeire lenne szabva — általánosító szövegezést nyert: a „principiis obsta" elvénél fogva közelebbi szemügyrevételt követel, nehogy annak félremagyarázása káros kihatással legyen joggyakorlatunk további alakulására és ezzel a védjegyintézmény gazdasági területeire is. i: Kivonatosan közölve a? ..Iparjogi Szemle" 1935 1 számában.