Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Tárgyalásvezetés és anyagi jog. Az ügygondnoki per - "elállok a keresettől"

TÁRGYiALÁSV EZ ETÉS 63 b) Letiitják a vállalkozónak jogcím megjelölése nélkül „mindennemű követelését. Ilyenkor az ugygondnoki keresetlevél így . szól: „Letiltottam a végrehajtási szenvedőnek mindennemű követelését. Nekem a végrehajtást szenvedőtől oliüü F jár. Kérem tehát a bíróságot, hogy kötelezze alperest 5000 P-nek megfizetésére/" E keresetlevélből nyilván minden hiányzik. Nincs benne még az sem, hogy mit tiltott le a felperes, — az sem, hogy mit és miért követel? Csak az van benne, hogy mennyit követel Százával adatnak be az ily keresetek és mind érdemlegesen tárgyaltatnak. Mi tagadás? Sokáig én is színvak voltam, — én sem vettem észre, hogy ezek a keresetlevelek nem keresetlevelek. Egy .kártérítési per révén kinyílt a szemem. Valaki adósa ellen kielégítési végrehajtást foganatosítván, egészen frivol módon, találomra száznál több rendelvénnyel letiltotta adósának nem létező „követeléseit." Egyedüli célja a költségszaporítás és bosszantás volt. A végrehajtási bíróság a foganatosítási költség megállapításánál természetesen figyelemmel volt a 100-nál több letiltás költségére is, ezt is természetesen megállapította a végrehajtást szenvedő terhére. Utóbbi a végrehajtási kényszer folytán mindent kifizetett, — és ezután a letiltási költséget keresetileg visszakövetelte. E per alkalmából pro domo meganalizáltam a letiltás jogintézményét a maga egészében, — és az intézménynek „ügygondnoki per" néven ismert része tekintetébne a következő eredményekre jutottam: Nem volna szabad az ügygondnokot derűre-borúra kirendelni, hanem minimális előfeltételként meg kellene követelni, hogy jogcím és összegszerűség szempontjából a letiltás pontos és konkretizált legyen. Az ügygondnok de lege lata nem bir semmiféle privilégiummal, és így azzal a privilégiummal sem, hogy elhallgassa a kereseti követelés jogcímére és összegszerűségére vonatkozó tény- és számadatokat. Az ügygondnok nem privilegizált felperes, hanem ex lege engedményese a végrehajtást szenvedőnek. El kell tehát tűrnie, hogy a bíróság hivatalból követelje meg tőle azt, amit az engedményezőtől megkövetelne: a kereseti igényre vonatkozó tények és számok pontos előadását. A letiltás és kirendelés nem kereseti jogcím, hanem perelőfeltétel, legitimáció. Magán- és perjogi szempontból a letiltásnak és kirendelésnek egy jottányival sincs nagyoob jelentősége, mint az engedményezésnek. Szeme közé nevetnénk annak a felperesnek, aki ilyetenképen konstruált keresetet adna be: A. tartozik nekem jogerősen megítélt 1000 pengőmmel. Ezért reám engedményezte B. elleni követelését és én a zengedményt elfogadtam. Ne mtudom, hogy az ^engedményezett követelés mekkora, azt sem tudom, hogy