Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Tárgyalásvezetés és anyagi jog. Az ügygondnoki per - "elállok a keresettől"

64 Dr. KARTAL IGNÁC min alapul. Mindezek folytán kérem, hogy a bíróság ítéljen meg nekem 1000 P-t." — Miért nem nevetünk tehát a szemébe annak a sok-sok ügygondnoknak, akiknek keresetlevele szinte szószerint így van konstruálva?! Ennek az elméleti analízisemnek gyakorlati alkalmazásia a következőkép történt és a következő eredményekkel járt: A peri elvételi tárgyaláson, elolvasván ezeket a hibás keresetlev eleket, és szem előtt tartva a Pp. ama parancsát, (225. §.) hogy a tárgyalás vezető kötelessége alkalmat adni a feleknek homályos vagy hézagos nyilatkozataik felvilágosítására és kiegészítésére: minden egyes esetben közöltem az illető ügygondnok-felperessel analitikus aggályaimat. A hatás frappáns volt: jóformán senki sem értette meg, hogy mit beszélek és mit akaróik, a) Voltak sokan, akik atyai elnézéssel azt felelték, hogy tévedek, mert a keresetlevélben benne van a jogcím: a letiltás, és benne van az összegszerűség: a jogerősen megítélt követelés és a pontosan felsorolt járulékok, b) Voltak olyanok is, akik rosszul palástolt méltatlankodással azt felelték, hogy ők már idestova harminc éve ügyvédkednek, már néhányszáz ügygondnoki keresetet adtak be, mind ilyen volt, mint ez a mostani és még senkisem akadt fenn rajtuk, c) Volt aztán olyan, aki azzal a jóindulatú szánakoz ássál, amelyet a gyakorlat embere az elméleti köinyvmolylyal szemben érez és éreztet, azt felelte, hogy hiszen épen ez a baj, hogy ő nem tudja sem a jogcímet, sem az összegszerűséget, hogyanis képzeli i bíróság, hogy ő ezt tudja, hiszen ő ezt épen a per révén akarja megtudni, így akarja megtörni a végrehajtástszenvedőnek és a harmadadósnak összejátszását, és a bíróság kötelessége őt hozzásegíteni követelése behajtásához, d) Voltak végül olyanok, akik azt mondották, hogy nem értik ugyan, miért tartja a bíróság a keresetlevelet hézagosnak és homályosnak, de ezen nem is törik a fejüket, ők nem szeretnek szembehelyezkedni a bírósággal, — ha a bíróság mindenképen számot akar hallani, hát a végrehajtást szenvedőnek 5618 P a havi fizetése, — ha meg jogcímet akar a bíróság hallani, hát a letiltott „mindennemű követelés" jogcíme szerelési és egyéb építési munka, és ők készek részletes számlát is csatolni, ha a bíróság e célból 5 percre felfüggeszti a tárgy ilást. A communis oppinioban megnyilatkozó ez az elnézés, szánakozás, főlényeskedés és kedélyeskedés meg-meghökkentett, de végsősorban nem téritett el attól a meggyőződésemtől, hogy elméleti analizisem helyes. — Mert így szóltam magamhoz: A vaknak hiába beszélek színekről (a) csoport). Az évtizedes abuzus teremthet ugyan uzust, de csak akkor, ha nem ütközik a józan logikába, (b. csoport). Az ítélőbírónak mint ilyennek semmi köze nincsen a behajtási érdekekhez, ő ítél, és ítélni csak úgy tud, ha megmondják