Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

A MAGYAR SZERZŐ JQG 43 Büntetés alá a bitorlást megvalósító cselekmény esik. Állhat nemcsak valaminek tevésében, hanem nemtevéséiben is, pl. korcsmáros eltűri, hogy a vendégek a magukkal hozott cigányokkal a vendéglőjében jogosulatlanul védett műveket játszatnak. Büntetésnek az Elj. rend. (9800/1922. I. M. sz.) 5. §-a értelmében csak akkor van helye, ha a sértett a keresetben terjeszti elő a büntetés iránti kérelmet. A pénzbüntetéssel való büntetés a bitorlás büntetőjogi következménye. A bitorlás magánjogi következményei közt említi a törvény a kártérítést (18. §.), s az elkobzást (20. §.). Ellenben nem tesz említést a törvény a bitorlás jogkövetkezményeinek felsorolása közt a bitorlás abbanhagyására irányuló igényről. Pedig nem lehet kétséges — amint az a magánjogi igények érvényesítéséről általában rendelkező 25. §-hoz fűzött miniszteri indokolásból is világosan kitűnik, — hogy a sértett fél aziránt is terjeszthet elő keresetet, hogy a bitorló a bitorlási cselekmény abbanhagyására köteleztessék, illetve a bitorlás ismétlésétől vagy folytatásától eltiltassék. Az eltiltás tehát, amelyet a 28. §. biztosítás céljára szolgáló ideiglenes inézkedéskép említ, az ítéletben marasztalás tárgya is lehet.45 A kártérítés kérdését a 18. §. akként szabályozza, hogy szándékosság vagy gondatlanság esetén a bitorló teljes kártérítéssel tartozik, s köteles a sértettnek vagyoni és nem vagyoni káráért megfelelő pénzbeli kártérítést (elégtételt) adni. A vagyoni kártérítés kiterjed ügy a valóban elszenvedett kárra (damnum emergens), mint az elmaradt nyereségre (lucrum cessans), amely rendes körülmények közt várható volt. Az új Szjt.-ünk (a régitől eltérően) — a sajtóról szóló 1914:XIV. tc. 39. §-ának s a becsület védelméről szóló 1914.XLI. tc. 28. §-ának nyomán — rendelkezik akként, hogy a bitorló a bitorlással okozott vagyoni káron felül a nem vagvoni (eszmei, erkölcsi) kárt is megtéríteni tartozik (min. ind.). Hogy a szerzőnek nem vagyoni (eszmei) kár címén pénzbeli elégtétel adassék, az annak a megfontolásában taállja indokát, hogy a szerzőnek az ő szerzői jogain ejtett sérelem keserűséget, lelki fájdalmat okozott, hogy írói nevének és tekintélyének ártalmára volt, hogy személyiségi érdekei szenvedtek sérelmet, pl. amiatt, mert művét abban az alakban vagy abban az időben nem is akarta nyilvánosság 45 Az ítéletnek közzétételére vontakozó kötelezettség, amelyről a Szjt. 30. §-ának 2. bekezdése rendelkezik, nem a birtorlásriak. hanem a pervesztesetek jogkövetkezménye.