Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

44 Dr. ALFÖLDY DEZSŐ elé vinni, vagy mert müvét jogosulatlan változtatásokkal adták ki vagy adták elő, vagy mert nevét művéről elhagyták, stb. Különösen a szerző nevének jogosulatlan kitétele vagy mellőzése, továbbá a művön jogosulatlanul végzett változtatások esetén (1. a 3. §-nál: „A szerző személyiségi jogai") lesz helye nem vagyoni kártérítésnek. Bár a most kiemelt szempontok azt tennék indokolttá, hogy nem vagyoni (eszmei) kár megtérítése iránt csak maga a szerző támaszthasson igényt, s nem az is, akire szerzői jogát átruházta, — mindazonáltal arra való tekintettel, hogy a törvény a 18. §-ban ide vonatkozóan megkülönböztetést nem tesz, a bírói gyakorlat elismerte annak nem vagyoni (eszmei) kár megtérítéséhez való jogát is, akire a szerző a szerzői jogát átruházta, pl. az átruházott jog védelmére és érvénvesítésére alakult egyesület javára (Kúria P. I. 4582/1927., P. I. 1925/1933. stb.), vagy annak a kiadónak javára, aki a másiknál erősebb jogot tudott kimutatni (Kúria P. í. 3744/1931. sz.). A bírói gyakorlat azért magyarázza ekként a törvény szóbanlevő rendekezését a szerző jogutódja javára is, mert (amint ez a kir. Kúria P. I. 3744/1931. számú ítéletéből kitűnik) sokszor még a körülményeknek a legjobb belátás szerint való mérlegelése mellett is leküzdhetetlen nehézségbe ütközik annak megállapítása, hogy a szerzői jog alanyát mennyiben érte vagyoni kár, míg a nem vagyoni (eszmei) kár megítélésénél a cbíró a legteljesebb szabadsággal járhat el.46 A törvény szerint a kártérítés összege nem lehet kevesebb a bitorló gazdagodásánál. Vagyis a bitorló azt, amivel gazdagodott, más szóval a tiszta nyereséget (vagyoni előnyt), amelyre szert tett, kiadni tartozik akkor is, ha az meghaladja a sértettnek okozott vagyoni kárt. Indokolttá tette ezt a rendelkezést annak a megfontolása, hogy különben a bitorló a vagyoni kár megtérítése mellett is vagyoni előnyre tehetne szert. A törvény szerint abban az esetben, ha a bitorlót sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, büntetésnek helye nincs s a bitorló a sértettnek csak saját gazdagodása erejéig felelős. Ilyen eset pl. az, amikor a kiadó a szerzővel kötött szerződés alapján a művet kiadja s nem tudta, és kellő gondosság mellett sem tudhatta, hogy a kiadás szerzői jogot sért, nevezetesen azét, aki a szerzőtől a kizárólagos kiadói jogot már korábban szerezte meg. Kimondta a kir. Kúria P. I . 2614/1934. sz. alatt kelt íté4ít Az osztrák törvény szerint (módosított szöveg ">o §_a) ;i sértettel a/ elszendedett keserűségért és más személyes hárányaiérl megfelelő pénzbeli elégtétel illeti. Dr. Seiller (Osterretehisches Urheberrecht) szerint e címen a szerző akkor is felléphet, ha összes szerzői jogait átruházta, s e címen csak a szerző s nem a jogutódja is — támaszthat igényt.