Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

42 Dr. ALFÖLDY DEZSŐ mányos anyagot felölelő kötetes könyvek, akkor a védelem idejét az utolsó kötet vagy rész megjelenésétől kell számítani, ha csak az egyes kötetek vagy részek megjelenése között 10 évnél hosszabb idő el nem telt, mikor is a védelmi idő szempontjából egyfelől az ily időköz előtt s másfelől az azután megjelent kötetek és részek külön-külön műveknek tekintendők. 17. §. A 11—76. §-okban megállapított védelmi időbe a niű első megjelenésének naptári éve, illetőleg az a naptári év, amelyben a szerző meghalt, nem számíttatik be. Ez a szakasz a védemi idő kezdőpontjának számítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. 18. §. Aki a szerzői jogot szándékosan vagy gondatlanságból bitorolja, vétséget követ el és nyolcvanezer koronáig — ez idő szerint 8000 P-ig — terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; továbbá tartozik a bitorló a sértettnek vagyoni és nem vagyoni káráért megfelelő pénzbeli kártérítést (elégtételt) adni. A kártérítés összege a bitorló gazdagodásnál kevesebb nem lehet. Ha a bitorlót sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, büntetésnek helye nincsen és a bitorló a sértettnek csak saját gazdagodása erejéig felelős. A törvény a szerzői jog megsértését bitorlásnak nevezi. A bitorlás egyes eseteiről a törvény vonatkozó rendelkezéseinél van szó. A törvény a szerzői jogot úgy büntetőjogi, mint magánjogi védelemben részesíti. A 18. §. szerint az, aki a szerzői jogot szándékosan vagy gondatlanságból bitorolja, vétséget (és pedig a büntetőtörvénykönyv értelmében vett vétséget) követ el és pénzbüntetéssel büntetendő. A pénzbüntetés az 1928:X. tc. 5. és 14. §-ai értelmében 8000 P-ig terjedhet. A pénzbüntetés behajthatatlanság esetére fogházra való átváltoztatásáról a 24. §-nál van szó. A törvény tehát a szerzők jogának hathatósabb védelme céljából nemcsak a szándékosan, hanem már a gondatlanságból elkövetett sértést is bünteti, amivel a kiadókat és általában azokat, akik a művek felett a szerző jogkörét érintő módon rendelkeznek, fokozottabb óvatosságra kívánja serkenteni. Sok esetben egyébként a szándékosság bizonyítása nagy nehézségbe ütközik, s ezért is indokolt már a gondatlanság esetét is büntető megtorlásban részesíteni. E szerint adott esetben annak, hogy szándékosság vagy gondatlanság forog-e fenn, csak annyiban van jeletősége, hogy a bíró szándékosság esetében nagyobb büntetést fog kiszabni, mint gondatlanság esetén.