Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9-10. szám - Blanketta és törvény a biztosítási jogban

4 IN SZEMLE A felperes felfolyamodása folytán a kir. Kúria Pk. V 2865/935. sz. alatt a II. bíróság végzését abban a részében, amely az alperes felfolyamodását kellő időben beadottnak mondotta ki, megváltoztatta és ereszben az I. bíróságnak a felfolyamodást visszautasító végzését hatályába visszahelyezte, — nmek folytán a II. bírói végzésnek érdemleges intézkedéseit hatályon kívül helyezte és kimondotta, hogy a kielégítési végrehajtást elrendelő végzés hatályában fennáll. Az indokolás lényege az volt, hogy a II. bíróság végzésében felhívott 1874:XXXIV. tc. 1. §-a a felfolyamodás 8 napos határidejét ki nem tolja. Eme álláspontja mellett a kir. Kúria azt az érdemi kérdést, hogy a kamarai tagsággal nem bíró ügyvédtől, mint ügyiéiképviselőtői eredő beadvány elfogadható-e, avagy visszantasítandó-e, végzése indokolásának saját szavai szerint „érdemben el nem bírálha/ta". — Ez igaz. Ámde ez a körütmény, szerény nézetünk szerint, a kir. Kúriát csak arra kötelezte, hogy végzésének rendelkezi* részében mellőzze az e kérdésben való h<üározathoz<d(dt, — de nem kötelezte arra is, hogy végzésének indokolásában mellőzze az e kérdésben való véleménynyilvánítást. Arra gondolunk, hogy mily értékes jogforrás a responsa Prudentium. (Közli: Dr. K. /.) * Intézet az elcsatolt területek s az utódállamok jogi viszonyainak tanulmányozására a debreceni egyetemen. A magyar egyetemek közt a debreceni volt az első, amely és pedig dr. Kováts Andor 1928—29. évi jogi dékán kezdeményezésére megvalósította a tőlünk a trianoni béke következtében elcsatolt területeknek s az őket bekebelezett utódállamok jogi viszonyairól szóló egy rendszeres kollégium tartását. E kezdeményzését maga az akkori nagy kultuszminiszter, gróf Klebelsberg Kuno is nagy örömmel fogadta s azóta, immár hét esztendeje, az említett kollégiumot Debrecenben Kováts Andor professzor tartja is. Sőt hasonló speciálkollégiumokat ugyanott időről-időre Baranyai Béla prof. is előad. Idők folyamán azonban, tekintettel a mind nagyobbfokú érdeklődésre, de egyszersmind a felölelendő anyag óriási mértékű megduzzadására is, szükségessé vált a munka kiterjesztése. E végből a debreceni egyetemi jogi kara elhatározta, hogy Kováts Andor egyetemi tanár igazgatása alatt egy intézetet állít fel az elcsatolt területek s az utódállamok jogi viszonyainak tanulmányozására, amely intézet keretében azután úgy egyet, professzorok, mint mások is. kik az elcsatolt területek jelenlegi viszonyaival ismerősek, az egyetemi ifjúság, de egyszersmind a nagyközönség számára is előadásokat s {elolvasásokat tartanának, hiszen nyilvánvalóan nemzeti érdek az. hogy mi az ottani új régime ek intézkedéseit ismerjük. Ugyancsak tervbe vette az említett intézet azt is, hogy a román, tót és szerb nyelvek elsajátítására nyelvkurzusokat rendez, kézenfekvő lévén az is, hogy az utódállamok igazi megismerése csakis az esetben lehetséges, ha azok nyelvét is beszéljük. Egy ily intézet működése tulajdonkép szélesebbkörű és e célnak is jobban megfelel, mint a mostanában sokat emlegetett ú. n. kisebbségi intézet, miután nekünk nem csupán az elszakított magyar kisebbségek sorsát kell figyelemmel kísérnünk, de az összes népelemeket is. melyek az integer Magyarországból annakidején kénytelen-kelletlen kiváltak. A Magyar Jogászegyletben A gazdaadósságok rendezésének előzményeiről és alapelveiről tartott előadást dr. Tunyogi Szűcs Kálmán, a gazdarendeletek ismert magyarázója. Az adós fizess elve a történelem minden korszakában csak addig érvényesülhetett teljes szigorúsággal, amíg teljesíthetetlen követelések kíméletlen érvényesítése nagy tömegek letét és az állami rendet nem veszélyeztette. Magánjogunk számos lehetőséget nyújt az adós kötelezel tségeinek a külső helyzetváltozás alapján való enyhítésére, de a bírói jogszolgáltatás a magánjog rendes elveivel nem oldhat meg messze szétágazó, részletes szabályozást igénylő problémákat. Az árverési kérvények száma 1926-tól 1931-ig 9500-ról 37.000-re emelkedett, az ingatlanárverések száma pedig 1600-ról