Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9-10. szám - Blanketta és törvény a biztosítási jogban

SZEMLE 419 7200-ra. Gazdasági intézkedések nem tudták a válság terjedését megállítani, de a gazdatartozásokra vonatkozó jogi intézkedéseknek megvolt legalább az a hatása, hogy az árverési kérvények száma nem emelkedett. Pusztán moratóriális intézkedések nem oldhatták meg a válság ilyen fokán a tömeges fizetésképtelenségek kérdését; hosszú moratórium tönkreteszi a fizetőkészséget és a hitelt. A közfelfogás gyökeresebb rendezést sürgetett. A kincstár jövedelmei azonban nem engedik meg valamennyi gazdaadós minden tartozásának rendezését. Ezért az 1933. évi rendelet a fokozottabb védelembe csak azokat az erősebben megterhelt gazdákat engedte be, akik önkéntes jelentkezéssel védelemre szorulóknak nyilvánították magukat. Emellett a gazdaadósok széles rétegei is kaptak kamatkedvezményt. A törvényhozás már 1933-ban úgy szavazta meg a jelentékeny állami támogatást, hogy ez ne csak átmeneti segítségre fordíttassék, hanem lehetőleg minél nagyobb részben a végleges rendezést tegye lehetővé. 1933 óta a 10 holdon aluli gazdák részleges teherrendezése során a kormány kedvező gyakorlati tapasztalatokra tetí szert s ezek alapján mostmár a védett adósok széles köreinek teherrendezését kívánja végrehajtani. A legújabb rendelet végrehajtása súlyos feladatok elé állítja a jogászközönséget, a jogalkotókat és a bíróságokat. Különösen az okoz sok gondot, hogy a teherrendezés szempontjából hogyan lehet a követeléseket részekre osztani aszerint, hogy milyen teherhatárok közé esnek, s hogy az együtt vállalt kötelezettségek alapján az egyetemlegesség vagy kezesség különböző fokozatai szerint hogyan lehet a fizetési kötelezettséget megállapítani. De a korábbi rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok mutatják, hogy a nehézségek nem leküzdhetetlenek. Remélhető, hogy az új rendelettel, illetőleg a fedezetet biztosító törvénnyel nyújtott segítség elég lesz ahhoz, hogy a teljes teherrendezésből kimaradt gazdaadósok nagyrésze is talpra állhasson és a végrehajtások száma a normális mértékre szálljon vissza. Ezzel a kormányakció a kitűzött célt eléri. E cél elérése után remélhetőleg nagvobb gazdasági megrázkódtatás nélkül megszüntethető lesz a védettségi intézmény és az állami kamathozzájárulás, ezzel megindulhat a gazdasági élet rendes vérkeringése és talpraállhat a mezőgazdasági hitel. * .1 Magyar Jogászegyletben dr. Váli Ferenc ügyvéd Az egyetemi per marján jogi vonatkozásai címen tartott előadást november 20-án. A budapesti m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetemnek a csehszlovák állam elleni az elmúlt években nemzetközi bíróságok előtt lefolytatott perében az Egyetem a trianoni szerződés 250. cikke alapján követelte felvidéki ingatlanainak visszaadását. A csehszlovák védekezés szerint e rendelkezés azért nem lett volna alkalmazandó, mert az Egyetem állami intézet, a per tehát a magyar állam álcázott pere, az ingatlanok pedig állami ingatlanok. Vagylagosan pedig oly védekezést terjesztett elő a csehszlovák állam, hogy az ingatlanok tulajdonosa az „egyetemi alap", mely szerinte önálló alapítványi jogi személy. A per magánjogi vonatkozásai tehát magukba foglalták iz Egyetem jogi személyiségének, továbbá perképességének, valamint tulajdonjogának kérdését. Ezek a kérdések lényegükben magyar magánjogi kérdések, de megfejtésükhöz segítségül kell venni 1848 előtti magánjogunk szabályait, mert egvrészt az Egyetem személyiségének gyökerei ez időre nyúlnak vissza, másrészt Mária Terézia volt az, ki az Egyetemet a peres ingatlanok tulajdonjogával felruházta. — Az Egyetem vagyonjogi személyiségét hiánytalanul lehet 'evezetni alapításától kezdve és semmi oly körülmény nem merült lel azóta, mely e személyiséget megszüntette volna. Az Egyetem ingatlanainak és egyéb vagyonának (melyet „egyetemi alap'" néven ismernék) tulajdona megilleti az Egyetemet és ezen nem változtat sem e vagyon kötött jellege, sem pedig az az tény, hogy II. József kora óta e gyümölcsöző vagyonát nem maga az Egyetem kezeli. A közalapítványi kir. ügyigazgatóság hivatalból képviseli az Egyetemet az egyetemi alap tekintetében, de ez a képviselet se nem kötelező, se nem kizárólagos és adódhatnak olyan esetek, amidőn az Egye-