Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9-10. szám - Blanketta és törvény a biztosítási jogban

IRODALOM germán népnek a jog minden ágazatát feltárni, egvaránt ápolni kívánó alapos voltát jellemző természetében találja egyrészt magyarázatát, amelyet olyan találóan lehet a mai német jogtudomány sűrűn alkalmazott kifejezésével „Grundgestaltung-gondolkodásnak" nevezni, másrészt pedig abban, hogy ez a két hely az, ahol a perenkívüli eljárás egyúttal törvényhozásilag is szabályozást nyert. Nálunk a polgári perrendtartás életbeléptetés! törvénye mintegy megjelölte az időpontot, amikorra a prenkívüli eljárás irodalmi megvitatását szükségesnek tartja, amidőn a 9. §-ához fűzött miniszteri indokokban kimondja, hogy a „perenkívüli eljárásoknak egyöntetű szabályozása csak a polgári törvénykönyv megalkotásával kapcsolatosan történhetik". Annál meglepőbb azonban, hogy noha a polgári tőrvénykönyv javaslata már 1915-ben — s magánjogi törvénykönyvünk, amelyen a bizottság már 1922. év eleje óta dolgozott, 1928. évben elkészült, a perenkívüli eljárás kívánatosnak mutatkozó párhuzamos elméleti ápolásban nem részesült, erről jogászaink megfeledkeztek. Sajnálatos ez a körülmény tőként azért, mert — miként helyesen mutat reá a szerző — a perenkívüli eljárás jelentősége tetemesen megnövekedett, mert hiszen a jogviszonyok rendezésének a módja a peres eljárásról mindinkább áttolódik a gyors, sallangmentes s ezért részben korszerű perenkívüli eljárásra, eme jelentőségénél fogva pedig ennek tudományos értelemben való ismertetése, megvitatása, meghatározása a jogtudománynak eminens érdeke. Éppen ezért külön köszönet illeti a szerzőt azért, hogy eljárási jogunk eme tarolatlan területének jelentőségét felismerte s külön elismerés, hogy tudományos kutatásának tárgyává tette, hazai jogközönségünkkel megismertette. Legfőképen pedig dicséret azért, hogy a perenkívüli eljárásnak azt a vonatkozását vette irodalmi bonckés alá, amelyre vonatkozóan a perjogot illetően is már nem egy tudományos helyen megállapították, hogy tiszta fogalmat adni róla annak mai káoszában közel a lehetetlenséggel határos. Kétségtelenül helyes gondolatból indul ki a szerző, amikor megállapítja a jogerőnek a felek, állam és köz szempontjából való rendkívüli jelentőségét s hogy éppen ezért ennek intézményét a mai kultúrállamok mind meghonosították; nem vitatható az a meggyőződése sem. hogy ..a jogerő szabályozásától függ lényegileg a perenkívüli eljárás használhatósága", ami mindenesetre jelentős állásfoglalás, mert nem egy perjogász a perenkívüli eljárást a peres eljárástól éppen ama körülményben vélte egymástól elhatárolni, hogy a peres eljárás szülte határozat jogerőre emelkedni képes, a perenkívülinek pedig ezt nélkülöznie kell. Alapos szakismeretére vall a szerzőnek azután a jogerőnek a peres eljárásban való mikénti szabályozására vonatkozó ismertetése, mélyen járó tanulmánya pedig, hogy rendelkeznek-e a perenkívüli eljárásban hozott határozatok jogerővel. A részletekig menő pontossággal lefolytatott ez a fejtegetése annál értékesebb jogirodalmunkra, mert először kerül irodalmi méltatásra és itt tudjuk meg azt, hogy a jogerő akár a peres eljárásban, éppen ügy helyt fog a perenkívüli eljárásban, az ítéleteket, végzéseket kijavító, kiigazító, kiegészítő eljárásban hozott határozatoknak, a felsőbíróság által helybenhagyott perorvoslatot visszautasító és esetleg pénzbírságot kiszabó végzéseknek, a perenkívüli bírói egyességnek, a lakbérmegállapítási és mezőgazdasági haszonbermegállapítási eljárási határozatoknak éppen úgy van anyagi jogerejük mint az ingatlanárverés vételárának felosztása tárgyában hozott sorrendi végzésnek, a végrehajtási költségmarasztalást tartalmazó és a zárgondnoki díjat megállapító határozatoknak. Sőt — s ez nagyon figyelemreméltó igazsága az értekezésnek — a zárgondnoki díjra vonatkozó döntésnél az anyagi jogerő érvényesülésének olyan korlátlan fokával állunk szemben, amelyhez hasonlót a polgári eljárási jog sem tud felmutatni. Tagadhatatlan tehát, hogy az anyagi jogerő nemcsak a perben, de a perenkívüli eljárásban is érvényesül s minthogy a szerző helyes megállapí-