Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9-10. szám - Blanketta és törvény a biztosítási jogban

11G SZEMLE tása szerint is — a jogérvényesítés a perenkívüli eljárás területén ma jeleotékeny tért hódított és a jogerő szabályozásától függ lényegileg a pérenkívülí (1 járás használhatósága, vitán felül kívánatosnak mutatkozik az, hogy a perenkívüli eljárások törvénybe iktattassanak, de ezt megelőzően is az életviszonyok szabályozását tetemesen felölelő perénkívüli eljárásban hozott határozatok anyagi jogerejét de lege ferenda is szabályozzák és ezzel a jogbiztonságot növeljék. Az ennek szükséges megvalósítására reávilágítani kívánó gondolat jegyében készült és a perenkívüli jogban alapos felkészültséget tanúsító eme mű: fiatal perenkívüli irodalmunknak érett hajtása. Dr. Richter Béla táblai tanácsjegyző. Virág Gyula: „A zsidók jogállása Magyarországon 1657—1180." (Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából, 3. szám.) Budapest, Sárkány-nyomda, 1935. 78 oldal. Az Eckhart-szeminárium e kiadványa figyelemre méltó terméke szegényes jogtörténeti irodalmunknak. A tanulmány hat fejezetben tárgyalja a magyar zsidójog történetét. Helyes megállapításból kiindulva végigvezet bennünket az Árpádok korán, majd a XVI. század második felétől tüzetesen ismerteti a zsidók jogi helyzetét az államhatalommal, a földesurakkal, a városi polgársággal, végül a bányavárosokkal szemben. Befejezésül pár szóval jelzi az 17S0-tól 1867-ig terjedő jogfejlődés főbb mozzanatait is, úgyhogy 123 év törvényi, szokásjogi, szabályrendeleti és privilegiális joganyagának kimerítő ismertetésén kívül a dolgozat áttekintést nyújt a magyar zsidójog egész fejlődéséről. Eddig még kiadatlan okleveles anyagot, nem különben a vonatkozó irodalom gondos áttanulmányozását és lelkiismeretes feldolgozását is magában foglalja e mű. Somogyi Ferenc dr. SZEMLE Perjéssy Mihály táblai tanácselnök emlékezete. A debreceni Tisza István Tudományos Társaságban dr. Kováts Andor, a debreceni egyetem büntetőjogtanára Perjéssy Mihályról, a debreceni kir. ítélőtáblának csak nemrég jó egészségi állapotban nyugalomba vonult s máris tragikus hirtelenséggel elhunyt tanácselnökéről tartott emlékbeszédet. Az emlékbeszédből idézzük a következőket: Perjéssy Mihály 1886 jan. 19-én lépett igazságügyi szolgálatba, mint temes\ári joggyakornok. Joggyakornokból a bírói képesítés birtokában igen hamar (1888) lesz albíró. 1890 máj. havában fehértemplomi alügyésszé, 1892 márc. havában szegedi ügyésszé nevezték ki, majd az 1897. évben a nagyváradi ügyészi szolgálata alatt tette közzé a Bűnvádi perrendtartás és magyarázata c. munkáját, mely abban az időben első volt a Bp. kis kommentárjai közt. Még ugyanezen évben a csíkszeredai törvényszék elnöke lett, majd 1903. évtől kezdve előbb Pozsonyban, majd Szegeden működött, mint táblabíró s közben bírói minőségben a Kúrián is szolgált. 1913-ban kúriai bírói címmel és jelleggel a zilahi törvényszék elnökévé nevezték ki. ahonnan az összeomlás után elmenekülvén, 1920-ban a miskolci törvényszéknél nyert beosztást. 1922 óta a debreceni ítélőtábla tanácselnöke, ahol az egyik büntetőtanács vezetését vette át. Itt jelent meg Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény c. müve. Mint bíró a tárgyalásra eléje kerülő ügyeket mindig az utolsó részletig ismerte. A bűntetőítélkezésben inkább a szigor felé hajlott, mert véleménye az volt, hogy a bűncselekmény által megbontott társadalomerkölcsi rend helyreállítását enyhe büntetésekkel elérni nem lehet. 1933 jan. 31-ével vonult nyugalomba s ekkor Budapestre költözött. Budapesten nagyobbszabású jogirodalmi tevékenységet óhajtott kifejteni, mi-