Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9-10. szám - Blanketta és törvény a biztosítási jogban

414 IRODALOM nak bevezetésében Észtország eddigi alkotmányának jellemzéséi adja és az alkotmányváltoztató törekvések történetét. Azután az 1933 október 16-iki alkotmányváltoztató törvény technikai felépítésének áttekintése és a törvény életbeléptetésének módozatai kerülnek megvilágításra. Erre következik az alkotmányrevizió következtében létrehozott változások rendszeres feldolgozása. A parlamentnek, az államfőnek és az államkormánynak, valamint az igazságszolgáltatásnak a szervezete és az önkormányzati jog reformja, amennyiben a korlátozott tér megengedte, alapos külön vizsgálat tárgyává tétettek. Egy további fejezetben a szerző ,,Az új alkotmány ismertetőjegyei" címmel összefoglaló áttekintést ad azokról az általános elvekről, amelyek az észt alkotmány reform nak alapjául szolgáltak. Az új észt alkotmány oly nagy hatalmat összpontosít a köztársasági elnök kezében, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnökének sincs akkora hatalma. Amióta a revidiált alkotmány 1934 január 24-ike óta érvénybe lépett, PőtS Konstantin elnök parlament nélkül, dekrétumokkal, szinte abszolutisztikusán kormányoz. Célja, hogy kis országát átsegítse a nagy politikai és gazdasági válságon és eltökélt szándéka a testületi rendi alkotmányt megvalósítani. Különös értéke még ennek a tanulmánynak, hogy közli az új alkotmánynak gondosan kijavított, német szövegét, úgyszintén az alkotmányváltoztató törvénynek átmeneti rendelkezéseit is. valamint a kormány szervezetéről szóló 1934 január 19-iki törvény megbízható német szövegét. Végül a kivételes állapotról szóló törvényt, amelynek most nagy szerepe van az észt közéletben. Függelékben közli a szerző azokat a műveket, amelyek nyugateurópai nyelveken jelentek meg az észt alkotmányjogra vonatkozólag. Ebben az összeállításban épen a szerző szerepel a legtöbb monográfiával. (Isekey professzornak a Jahrbuchban megjelent mindkét értekezése értéket jelent az észt alkotmány történetében. W. M. ...\ szegénységi jog tárgyában alkotott törvények és rendeletek összeállítása, valamint a joggyakorlat döntéseinek gyűjteménye polgári és bün telő bíróságok, továbbá közigazgatási hatóságok előtti eljárás céljaira. Át nézte és élőszóval ellátta: dr. Sárffy Andor kir. ítélőtáblai bíró, egyetemi magántanár. Összeállította: Komáromi Lajos budapesti központi kir. járásbírósági irodaigazgató." , A könyvnek hosszú címe kellemes bizonyítéka a szerző irodalmi korrektségének. Világosan kifejezésre jut e címben, hogy a könyv nem tartalmaz semmiféle elméleti fejtegetést, de még kommentár sem akar lenni, hanem csak gyűjtemény, kompendium. Ez pedig a könyvnek nemcsak hogy nem hibája, hanem határozott erénye. Jól áttekinthető sorrendben közli a szegényjogra vonatkozó összes törvényi és rendeleti intézkedéseket, valamint a bírói és közigazgatási joggyakorlatot. A szorosan vett jogforrásközlés kereken 60 oldal, a joggyakorlat kereken 25 oldal terjedelmű. — amely aránylag óriási számok a gyakorlat emberét, a ki lépten nyomon nehéz szegényjogi kérdésekkel küzködni kénytelen, nem is lepik meg. A könyv az összeállítás áttekinthetősége, a logikus tartalomjegyzék és a nagy gonddal és részletességgel készült alfabétikus tárgymutató folytán fölötte alkalmasnak mutatkozik a gyakorlatban fel-felmerülő nehézségek leküzdésére. (Dr. K. I.) A* Dr. Habermann Gusztáv ügyvéd: Jogerő a perenkívüli eljárásban, r A M. kir. Ferenc József-Tudományegyetem Barátai Egyesületének jog- elT államtudományi szakosztályában tartott előadások 14. Szeged. Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 1935. A polgári perjog jogtudományunknak aránvlag legmostohábban kezelt része, még inkább áll ez a megállapítás a perenkívüli eljárásra. Irodalmi méltatásban alig részesül. Az európai jogirodalomban legfőképen Ausztria és a német birodalom az, ahol tudományos kutatás tárgya. Ez a körülmény a