Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 9-10. szám - A bírói gyakorlat változásának s a döntvénynek a "visszaható ereje"
A BIRÓ1 GYAKORLATRÓL 393 csak azt jelenti, hogy míg azelőtt a gyakorlat az ellentétes bizonytalan szabályok közül az egyiket választotta és alkalmazta, — ezentúl a bíróságok az ellentétes bizonytalan jogszabályok közül a másikat választják és alkalmazzák. Semmikép sem következtethető a jog fogalmából, vagy általános elveiből, hogy ha a bíró a bizonytalan jogszabályok közti választásnál a jövőre nézve eltérni kíván a korábbi gyakorlattól, vagy ha ezt az eltérést a jövőre nézve egy döntvény kötelezővé is teszi, úgy ez az eltérés a múltra visszahatólag is eszközlendő. Hiszen a bizonytalan jogszabályok közti választás — a kútfők által nyi'fvahagyott bizonytalanság keretében — olyan ténykedés, amelyet jogalkalmazáspolitikai momentumok irányítanak s amely a maga szűkébb körében a legislativ tevékenységgel mutat analógiát; ennélfogva az felel meg az általános jogelveknek, hogy a visszaható erő itt rendszerint épp úgy ki van zárva, mint az új törvényeknél. (3.) Felette ritka az olyan eset, amikor a bíróság azér' tér el az eddigi egyöntetű gyakorlattól, mert az a meggyőződése, hogy az eddigi gyakorlat olyan szabályt alkalmazott, amely kétségkívül nem volt jogszabály, illetve a kétségtelen jogszabállyal ellenkezett. Ezekben a kivételes esetekben valóban az adedukció eszközölhető az általános jogelvekből, hogy az eddigi kétségtelen tévedés, sőt jogszabálysértés felismerése vagy döntvényi megállapítása után a bíróság a múltra vonatkozólag is a szóbanforgó kétségtelen jogszabályt alkalmazza (természetesen csak addig az időpontig visszamenőleg, amely időponttól kezdve az illető jogszabály kétségtelen jogszabály volt). Ily esetekben az általános jogelvekhez képest valóban kivételes jellegű volna az a jogtétel, mely a bírót ily esetekben is a korábbi gyakorlatnak a fenntartására utalja a múltbeli tényállások tekintetében. Hogy az ilyen jogszabály jogpolitikailag helyes és indokolt volna, azt már fentebb kimutattuk; de hogy jelenlegi jogunkban fennáll-e ily különleges szabály, azt a szórványos és részben ellentétes idevonatkozó bírói határozatok alapján nem lehet 'bizonyossággal megállapítani. Erészben tehát de lege lata bizonytalan a jogszabály s így indokolt az az óhaj, hogy a bíróságok a részükre erészben nyitva álló választást a visszaható erő kizárása mellett eszközöljék s kövessék a Kúria P. VI. 4818/1926. sz. határozatát, mely szépen mondja, hogy: „a jogbiztonságot védő anyagi jogi elv, miszerint mindenki kiindulhat abból, hogy cselekményeinek és mulasztásainak reá nézve terhelő jelentősége akként fog elbíráltatni, amint azt véghezvitelük idejében az állandó bírói gyakorlat és ezt a bíróságokat is kötelező hatállyal kifejezésre juttató jogegységi és teljesülési határozatok megszabták."
