Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - Alapos - "alaptalan" - "nyilván alaptalan"

..ALAPOS- „ALAPTALAN" 357 A napi sajtó is, a szaksajtó is foglalkozott vele. Egy jogi lap, melynek a radikálizmus nem hányható a szemére, azt írta. „Az ítélet nyilván új csapáson halad és nyilván sokak erkölcsi felfogásával egyezik. Jogi aggály — eddigi joggyakorlatúnk szerint — mindenesetre támasztható ellene. Hogy ;t változott gazdasági és társadalmi \ iszonyok között, — helyes-e revideálni a turpis eausáról vallott felfogást, e részben talán érdemes volna a nézeteket lisztázni.'*" i A fellebbezési !bíróság az elsőbíróságnak ítéletét megváltoztatta, a felperest keresetével elutasította. A megokolás mindössze az állandó bírói gyakorlatra való utalásból és abból az enunciációból állott, hogy a fellebbezési bíróság nem látott okot fennforogni az állandó bírói gyakorlattól való eltérésre. Milyennek minősíttessék ezekután a kártyázásból eredő igény: alaposnak-e, avagy alaptalannak, avagy végül nyilvánvalóan alaptalannak? „Da mihi factum, dabo tibi jus." Ez azt jelenti, hogy tényállás nélkül nincsen sem alapos, sem alaptalan, sem nyilván alaptalan igény, sem egyébfajta igény. Tudvalévő már most, hogy a legtöbb perben a következő 5 tényállás (factum) van: a) a felperes-állította tényállás; b) az alperes-állította tényállás; c) az a tényállás, amelv bizonyítva van; dj az a tényállás, amelyet a bíróság bizonyítottnak lát: — és végül, — ne feledjük, —: e) a valóságos tényállás. Egvszerü és ismert példa: a felperes állítja, hogy az alperesnek pénzt adott kölcsön, az alperes állítja, hogy visszafizette, az alperes tanúkkal bizonyítja a visszafizetést, a 'bíróság nem hisz a tanuknak, ténykép megállapítja, hogy a visszafizetés nem történt meg, a felperes nem is adott kölcsönt az alperesnek. Eldöntendő vitás kérdés: alapos, alaptalan, vagy nyilván alaptalan volt-e a kölcsön visszafizetése iránti igény. Mi is az. hogy igény? Csak a felperesnek az a kívánsága igény-e, hogy az alperes a kereseti kérelem szerint teljesítsen, — avagy igény-e az alperesnek az a kívánsága is, hogy a bíróság utasítsa el a felperest? A tisztult jogi felfogás szerint igény az elutasí:i: „Jogállam" 1926. évi évfolyam, 80 oldal.