Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [8. r.]

A MAGYAR SZERZŐI JOG 347 zenét úgy kell tekinteni, mint a zenésszínmüveknél a zenét a szöveghez viszonyítva. A hangosfilm a mű tárgyát tevő cselekményekre és ese­ményekre vonatkozó képek és hangok (beszéd) egyesítésé­vel új mű jön létre, melyre a mozgófényképészeti műre vo­natkozó külön szerzői jogok nyernek alkalmazást. Ezzel szemben a zene a tulaj donképeni mozgófényképészeti műtől rendszerint elkülöníthető rész, amelyre a zeneművekre vo­natkozó szabályok irányadók, s amelyre az 1. §. 3. bekezdé­sében foglalt szabály alkalmazandó, hacsak a körülmények nem indokolják, hogy az eset az 1. §. pontja alá vonassék. A most előadottaknak jogi következménye, hogy míg magának a mozgófényképészeti műnek nyilvános előadási jogát a filmgyártótól vagy ennek jogán a filmkölcsönzőtől kell megszerezni, addig a kísérő zene nyilvános előadási jo­gának megszerzéséhez a zene szerzőjének vagy annak hoz­zájárulása szükséges, aki a szerző jogán a zenemű nyilvános előadási jogával rendelkezik. Szerzői jogi szempontból a beszélő, valamint a zenés filmdráma más tekintet alá esik, mint a színmű és zenés­színmű, mert a 'beszélő és zenés filmdráma mint mozgófény­képészeti mű lényege abban rejlik, hogy a mű a filmszalag lepergetésével a vetitő felületen válik számunkra érzékelhe­tővé a maga mozgalmasságával, térbeli és időbeli változa­tosságával és dimenzióival, emberi cselekményeknek és tér­beli jelenségeknek egész különleges hatást keltő beállításá­ban, elrendezésében. Színművet, zenésszínművet lehet elol­vasni, a zenei részeket hangjegyekből hangszereken lejátsza­ni, színművet és zenésszínművet lehet színpadon előadni, — míg a beszélő vagy zenés filmdráma csak úgy válik a kö­zönség számára hozzáférhetővé, ha a szalagot a filmgép a mozgóképszínházban lejátsza. A filmdrámák nyilvános elő­adása tehát csak gépi úton válik lehetővé. Amíg a színmű vagy zenésszínmű egy vagy két és igen ritkán három szerző tevékenységének eredménye s a színre­hozatal is aránylag csekély költséggel jár, addig a filmdráma létrehozásában számosan vesznek részt szellemi munkájuk­kal, akiknek közreműködő tevékenységét valamely tőkeerős vállakózás irányítja és foglalja össze avégbcíT, hogy a mű sikere mennél nagyobb legyen. A szerzői jogok alanya a mozgőfényképészeti műnél. Kérdés, hogy a filmdrámára s általában a mozgófényképészeti műre vonatkozó szerzői jogok a vállalat tulajdonosát ille­tik-e. avagy pedig azokat, akik szellemi munkájukkal a mű létrehozásán-közreműködtek, aminők a filmszövegkönyv (szcenárium) írója, a dramaturg, továbbá a rendező (regis­seur), aki a szövegkönyvben megírt cselekménveket és ese­ményeket az ő egyéni elgondolása szerint hatástkeltő moz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom