Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [8. r.]

346 DR. ALFÜLDY DEZSŐ szeti képek fordulnak elő, melyek egyébként csak fényképészeti müveknek lennének tekinthetők. A mozgófényképészeti mű gyakran valamely már létező eredeti írói (zenei) mű felhasználásával, feldolgozásával jön létre, ilyen például valamely regényből vagy drámából készült mozgófényképészeti mű, amikor is a Szjt. 6. §. 10. p.ban foglalt rendelkezés az irányadó. Ily esetben tehát a 6. §. 10. pontja értelmében a felhasznált eredeti mű szerzőjének beleegyezésére van szükség a feldolgozáshoz, kivéve, ha a mozgófényképészeti mű a felhasznált műtől annyira különböző, hogy azzal szemben új eredeti műnek jelentkezik (1. 6. §. 10. p.-nál). Ha azonban a felhasználás folytán a mozgófényképészeti mű nem is ölti magára új eredeti mű jellegét, a mozgófényképészeti mű szerzőjét, mint a vonatkozó eredeti mű fehasználóját, az annak feldolgozásában megnyilvánuló sajátos egyéni szellemi alkotásra való tekintettel a 8. §. értelmében önálló védelem illeti, mely azonban a felhasznált mű szerzőjét megillető jogokat nem érintheti. A mozgófényképészeti mű, mint ilyen szerzői jogi védelemben csak akkor részesül, ha az megalkotójának sajátos egyéni szellemi terméke. A mozgófényképészeti műtől meg kell tehát különböztetni valamely már létező zeneműnekr színműnek vagy zenés színműnek átvitelét filmszalagra, ami a 6. §. 9. pontja alá esik, mert a mű megrögzítése filmszalagon a többszörösítéssel vonandó egytekintet alá. Valamely színmű (opera) színpadi előadásának felvétele filmszalagra tehát nem egyéb, mint a színmű (opera) többszörösítése, s az ily filmszalag lepergetése a közönség előtt pedig nem más, mint a színmű (opera) nyilvános előadása. Amikor a törvényünket hozták, a mozgófényképészeti mű csupán a látás számára készült fényképsorozatból állott. Azóta a technika fejlődése folytán ismertté vált a hangosfilm, mely a műben foglalt cselekményeket és eseményeket az optika és az akusztika segélyével úgy a látás, mint a hallás számára teszik egyidejűleg érzékelhetővé. A hangosfilmnél a filmszalag nemcsak a képek sorozatát vetíti a vászonra, hanem a filmszalagon levő hangcsík vagy esetleg más technikai eljárás útján a képeken lejátszódó cselekményeket és eseményeket kísérő zörejt, szavakat és hangokat produkálja egvidejűleg a közönségnek. A hangosfilmnél a mozgófényképészeti műhöz tartozik úgy a látás, mint a hallás számára szóló rész, vagyis úgy a kép, mint a szöveg, amely rendszerint egymástól elválaszthatatlan. Külön szempont alá esik a mozgófényképészeti műben többszörösített zene, amely elválasztható magától a kéoeket és beszédeket egybefoglaló tulaidonképeni mozgófénvképészeti műtől, amikor is az utóbbihoz való viszonyában a