Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A H.T. 85. par. III. bekezdésében megszabott viszonvétkesség jogi természete

10 Dr. TÓTH GYÖRGY A gyakorlati észjárású ügyvéd ezen nem akad fenn. A fennforgó esetben fennáló 'bontóokról volt szó. Ha nem engedi a bírói gyakorlat — gondolta, — hogy viszonvétkesség kimondását kérje: megindítja az önálló pert és a fölülvizsgálati eljárásban ezt a tényt bejelenti s kéri a megfelelő eljárás elrendelését. Ez több esetben for­dult már elő. így lett a viszonvétkesség kérdése a fölülvizsgálati szak­ban kétágúvá. Az alapelv — a Kúriát kötötte: a vétkesség kérdése csak egységesen bírálható el. Ezt az alapelvet alkalmazta a házasfelek által külön­böző időben megindított perekben is annak a kiemelésével, ho gy az ugyanazon okon indított perekben a Pp. 180. §. 5. pontjában megszabott perfüggőség esete fenn nem forog.21 A perfüggőség pergátló akadálya kikapcsoltatván, a vét­kesség egységes elbírálásának perjogi megoldása csakis a peregyesítés lehetett, jóllehet az egyik per még az első bíró­ságnál, a másik per már a Kúrián volt. A Pp. 642. és 233. §-aira vonatkozó bírói gyakorlat sze­rint: az egyesítés elvileg ugyanazon fokon levő perekre nézve lehetséges, de: az egyesítést a fölülvizsgálati bíróság is elrendelheti, még pedig feloldással kapcsolatban. (K. P. V. 803—1922.) A bontóperekben a vétkesség kérdésének egységes el­bírálása szükségessé teszi, hogy a különböző fokon elbírá­lás alatt levő perek egyesíttessenek. Eszerint per jogilag nincs akadálya, hogy a fölülvizsgá­lati eljárás folyama alatt a fellebbezési bíróság által vétkes­nek kimondott fél részéről indított új bontóperre tekintet­tel a fölülvizsgálati eljárás alatt levő ügy feloldás útján az új perrel egyesíttessék. Ez a lehetőség azonban gyakorlatilag meggondolásokat igényei. A fölülvizsgálat alatt levő ügyben a feloldás — pusztán perökonomiai tekintetből is — csak akkor volna elrendelen­dő, ha az új per már annyira előre haladt, hogv a vétkesség kérdésére vonatkozó bizonyítékok elég nyomatékosak25 És itt a m. kir. Kúria a favor matrimonii elvéhez iga­zodva, elégségesnek találja, ha a bontást kimondó ítéleti -4 E/t1, az álláspontot a jogászi közvélemény nem helyte leníti. J. H. IV. 1271. eset.) Ez ellen kritika, — amennyire megfigyelhetem, nem hangzott el. A Kúria itt helyesnek talált úton jár. A külföldön folyamatba tett per esetén lásd a Pp. 682. §-át. 25 Egyelőre tehát a felülvizsgálat alatt levő ügyben hosszabb határidőre volna tárgyalás tűzendő, amíg az új peübeni a tényálláshoz képest valamelyes eredmény mutatkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom