Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A H.T. 85. par. III. bekezdésében megszabott viszonvétkesség jogi természete

A H. T. 85. §. III. BEKEZDÉSE 11 tényállással kapcsolatban a H. T. 80. §. utolsó bekezdése értelmében az új tényállítás valósága esetén a házasság feldultságát ki lehet zárni s a keresetet ezokból el lehet utasítani. Álláspontja szerint a házasság fenntartása okából a fölülvizsgálati eljárás rendén tett új tényállítások is figyelembe veendők, tehát már ez is indokolhatja a feladást. Ez a Pp. 535. §-ával szemben érvényesülő szabály. Az elvi álláspontok folyományaként a m. kir. Kúria tehát le kell, hogy vonja a logikai kényszerűséggel folyó azt a további következtetést, hogy a fölülvizsgálati eljárás rendén a vétkes alperes viszontvétkességi kérelme — egy vagy más kérelmi formában — figyelembe veendő. Ezt, amint látjuk, két formában már le is vonta: a) abban az esetben, ha az alperes által a fölülvizsgálati eljárásban tett tényállítás bontás esetén a fölperes vétkességének is a kimondására vezethet (önálló per megindítása) — és b) abban az esetben, ha az alperesi tényállítás a bontókereset érvényesülését — a H. T. 80. §. utolsó bekezdése alapján feldultság hiánya okából kizárja. Ezek azonban nem a H. T. 85. §. III. bekezdésében megszabott vétkességi kérelem tiszta érvényesülései. Már 1927. évben azt az álláspontot foglaltam el, hogy a Kúria nem térhet ki ennek a fölülvizsgálati eljárásban való érvényesülése elől. A viszonvétkességi kérelem, amint ez az J. és II. fokú eljárásban történt, egyelőre a fölül vizsgálati eljárásban is az eseti döntések ködébe burkoltan érvényesül. De érvényesül az a) és b) pontokban megszabott formákban. A kérdés tehát most már csak az, hogy a Kúria mikor tér rá, alkalmas tényállás nyomasztó kényszere alatt, arra, hogy a H. T. 85. §. III. bekezdésében megszabott viszonvétkességi kérelem tiszta érvényesülését.elismerje?! Ez a viszonvétkességi kérelem jogi minősítésétől függ. A fellebbezési eljárás rendén ez a kérelem végre azért érvényesülhetett, mert nem bontásra irányuló kereset, hanem a kereset teljes érvényesülését kizáró alperesi kifogás! Kétségtelen, hogy itt nem perjogi, hanem anyagijogi kifogássá] van dolgunk. A célja az, hogy a bontásra irányuló kereset ne (80. §. ut. bek.), vagy ne teljesen érvényesüljön! Eszerint az alperes viszonvétkességi kérelme a kereseti igényt esetleg teljesen, esetleg csak részben megszüntető ellenjog.26 26 Lásd Dr. Aifonási Anlal: Ellenjogok t. mumkájál. Lásd Raffai: Magánjog I. kötet, 151--4&2: 1.