Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A bírói gyakorlat jelentősége a magyar magánjogban

A BÍRÓI GYAKORLAT 331 megsértésére vonatkozó jogelvnek (V. Ö. K. 1327/1928 7910' 1928, 812/1930. stb.) alesetei. 7. A bírói gyakorlat sokszorosan fokozott hatása volt az oka és az oka ma is annak, hogy egy vasúti baleset alkalmával meghozott különleges törvény, az 1874:XVIII. tc. az ő occasio legis-ének szűk keretéből kiemelkedett és hogy az e törvényben foglalt tárgyi felelősség elvi határozatról elvi határozatra haladva a világítási üzemekre (180. EH.), a vízvezetékekre (181. EH.), a motorikus erővel mozgatott közlekedési eszközökre (185. EH.), a robbanékony anyagok tartásiára (53)1. EH.) és a villamos áramra (547. EH.), is ki let't terjesztve. A 65. sz. JEH. indokolása ezt a fejlődést a tilos cselekményekről imént adott értelemben fogja fel. T. i. úgy, hogy az 1874:XVIII. tc. a magyar szokásjogban nem mint különleges kivétel, hanem mint általános jogelvnek véletlenül törvényileg is szabályozott egyik esete értékelendő. És ez áll nem csupán a tárgyi felelősség elvére, hanem az elévülési időre is. Míg ugyanis más igényre a még egészen eltérő viszonyokhoz mért 32 éves elévülési idő alkalmazandó, addig az 558. EH. az 1874: XVIII. tc. 9. §-ában a vasútak okozta károkra meghatározott rövidebb, 3 évi elévülési időt a villamos vasútakra, majd a 804. EH. azt minden a tárgyi felelősség alá eső baleseti kár megtérítésére is kiterjeszti. 8. Forduljunk a családjog felé. Abból, hogy Magyarország két, a családjogba vágó, kódex-természetű törvénnyel bír, tulaj donképen az folynék, hogy bírói gyakorlat a családjogban csupán kisebb jelentőségű. Azonban a való helyzet mégsem ez. Egészen el is tekintve attól, hogy a törvénytelen gyermek családjogi állását tulajdonképen csak a bírói gyakorlat határozta meg, — később idevágó fontos rendeletek is létesültek ugyan, — a HT. hézagai és hibái sok családjogi EH. okaivá lettek. Itt persze csak a legfontosabbakra szorítkozhatunk. A nemlétező (non existens) házasság tényállásait, vagyis a házasságkötés ama tényálláshibáit, amelyek külön érvénytelenségi kereset nélkül is felhozhatók, csupán a bírói gyakorlat tisztázhatta. A HT. ezen esetek egyikét szabályozza, nevezetesen a nem polgári tisztviselő előtt létesült házasságkötést. Azt ellen'ben, hogy nem keletkezik házasság, ha testi kényszer forgott fenn, vagy hogy a házasság megkötése oly állam tisztviselője előtt, amely a házasságot a polgári jogrend alapelveivel ellentétben szabályozza, szintén a házasság non-exisztenciájához vefcet, csak a bírói gyakorlatnak kellett kinyilvánítania. (C. 1616/1926.) Ez áll a szovjettisztviselő előtt kötött házasságról. Nem áll az Oroszország-