Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A bírói gyakorlat jelentősége a magyar magánjogban

332 DR. ALMÁSI ANTAL ban az egyházi hatóság előtt az egyház jogának megfelelően létesült házasságkötésről. (C. 841H/1927.) 9. Az eddig előadottakon felül a bírói gyakorlat a magyar H. T. alkalmazásánál még egy másik igen fontos feladatot teljesített. Arra törekszik, mégpedig néhány év óta már látható eredménnyel, hogy a törvényben vagy a gyakorlatban a házasság felbontásának egyes okai közt nyilvánvalóvá lett ellentéteket összhangzatosan, a család céljának és alapelveinek megfelelően kiegyenlítse. Ez különösen a hűtlen elhagyásra fektetett házasságfebontási okra áll. A HT. 77. §-a megszabja, hogy oly házastárs, aki a házassági életközösséget kellő ok nélkül elhagyta, 6 havi, illetve 1 évi határidő letelte után az elhagyott házastárs által bíróilag visszahívható. Amennyiben az elhagyó a visszatérését rendelő 'bírói határozatnak nem tesz eleget, az elha gyottat a házasság felbontásának joga illeti meg. A törvény meghozatala idejében a törvényhozó előtt az a gondolat lebegett, hogy a hűtlen elhagyás a házasság felbontásának oka gyanánt kizárólag a HT. 77. §-a alapján érvényesíthető. Mégpedig csakis mint a házasság felbontásának kényszerítő oka. A gyakorlat azonban azt, hogy a HT. 80. §-a a fakultatív házasságfelbontási okokat, illetve azoknak első tényállását nemlegesen olykép határozza meg, hogy a házasság felbontása kérhető, ha az egyik házastárs az ő házastársi kötelességeit a HT. 76—79. §-ainak tényállásán kívül szándékosan és súlyosan megsérti, arra használta fel, hogy a 'hűtlen elhagyás nem cogens házasságfelbontási okát is elismerte. Ez azután a HT. alapelveitől való eltérésekhez vezetett. Egyfelől azáltal, hogy a HT. 77. §-a lassan, de állandóan a törvényileg mindenképen kárhoztatott házasságfelbontási ügylet merő alakszerűsége lett. Ugyanis a házasfelek megegyeztek abban, hogy egyikük az elhagyó visszatérését rendelő bírói határozatot provokál. Megegyeztek abban is, hogy az elhagyó fél a bírói meghagyásnak nem tesz eleget és az elhagyott fél ennek alapján megindítja a házasság felbontása iránti keresetet. Sőt, a házasság felbontása iránti ügylet gyakran 'még visszterhes alapon is létesült: a vagyonos házastárs a vagyontalannak ehhez való hozzájárulását vagyonjogi juttatások űtján igyekezett elérni. A bírói gyakorlat ezt természetesen nem nézhette tétlenül. Először szigorúan ügyelt arra, hogy az összejátszás legcsekélyebb, mondhatni, annak akárcsak mikroszkopikus jele is, úgy a visszahívási kérelemnek, mint az annak be nem tartására fektetett házasságfelbontási keresetnek elutasítását eredményezze. És amikor ez se használt, a bírói gya-