Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A H.T. 85. par. III. bekezdésében megszabott viszonvétkesség jogi természete

A H. T. 85. §. III. BEKEZDÉSE Ez a korlátozás a viszontkereseti kérelem előterjesztésének időbeli szemléletéből indult ki — jogi meggyőző, okfejtés nélkül. Az első támadás tehát azt kellett, hogy nyilvánvalóvá tegye, hogy a viszonvétkességi kérelem nem bontásra irányuló kereseti kérelem, s ezért a Pp. 677. §. III. bekezdéséből kiinduló szemlélet téves, hibás.21 A szakirodalmi állásfoglalás súlyát a Westermayer tanács megérezte és deferált. így jött létre 1928. V. 3-án — post discrimina rerum — a 881. sz. E. H., amely szerint: A viszonvétkesség megállapítására irányuló kérelmet a fellebbezési eljárásban is elő lehet terjeszteni (6177—1927.).22 A viszonvétkességi kérelem jogi természetének ez még mindig nem megfelelő érvényesülési keret. Ez, szerintem, még mindig korlátozás. Az élet egyre-másra veti föl a legsúlyosabb problémákat s a bíróság ezeket az existentiák megsemmisülését maga után vonó problémákat a bontások keretében is meg kell, hogy oldja. Újból és újból előtérbe kerül az a kérdés, hogy a H. T. 85. §. III. pontjára alapított vétkességi kérelem előterjesztéseinek perjogi határideje meddig terjed? Láttuk, hogy a fellebbezési eljárásban az ítélethozatalig előterjeszthető, mert jogi természete szerint nem viszontkereset. Most a kérdés abban éleződik ki, hogy a perújítással meg nem támadható bontás által teremtett helyzet szociális értékelése mellett volna-e perjogi akadálya annak, hogy a viszonvétkességi kérelem a fölülvizsgálatban is előterjeszthető legyen?! A bontóper eme szakában a kérdés kettős ágúvá vált A Kúria álláspontja szerint a viszonvétkességi kérelem előterjesztésének végső határideje a fellebbezési eljárásban az ítélethozatalt megelőző tárgyalás. De igen gyakori eset, hogy a fellebbezési bíróság elöntése szerint bontásra okot adó fél — a vagyonjogi és erkölcsi szempontokat a fölülvizsgálat rendén viszonvétkesség útján kívánja elhárítani.21 A Kúria által felállított időbeli korlát ezt az érvényesí tést kizárja. Céltalannak tartom a törvény világos, félre nem értjiető rendelkezését elvinek mondott; kijelentéssé] homályosítani. 21 lásd P. T Jog Tára IX. kötet, 1:217. sorsz: alatti esd megles züllését. 22 Közölve P. T. .Jog T Vlra Ii928. M. Kii. 23 Az ajándékozás, gyenmtekellhelyezés szempontjából mindkél házasfélre áll; a tartás szempontjából pedig a férjre.