Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A bírói gyakorlat jelentősége a magyar magánjogban

A BÍRÓI GYAKORLAT 327 TÜH és a 3. JEH indokolásában. Minden e kérdést illető •egyéb döntés közönséges döntés volt. Miként a kiemelt példából kitetszik, a modern magyar bí rói gyakorlat első feladata abban állott, hogy az osztrák abszolút érából visszamaradt quasi szövegezett jogforrásokban foglalt idegen jogi gondolatokat a magyar viszonyokhoz alkalmazza és hogy azokat nemzeti irányban és nemzeti szövegezéssel lassanként, szervesen a magyar magánjogba beolvassza. 3. Még sokkal nehezebb volt és sokkal nehezebb ma is a magyar bírói gyakorlat második feladata. Ez abban áll, hogy a tartalmilag jó osztrák polgári törvénykönyv, később a német PTK tervezetének és a német birodalmi törvénynek közzététele után ezek csábító erejének se vakon ne engedjen, sem pedig azok ellen túlságosan ne harcoljon. Ez különösen akkor nehéz, midőn a jogkereső felek jogi álláspontjukat e törvénykönyvek valamelyikének meggyőző tartalmával támogatják. És annál nehezebb, mert magánjogunk legfontosabb kérdései nem mint a szövegezett jog kérdései jutnak megoldáshoz. Van ugyan házassági törvényünk (1894:XXXI. te), amelynek alapfelfogását azonban több mint 40 évi hatálybanléte után éppen napjainkban már tekintélyes oldalról is támadják. A családjognak némely fontos részéről szól a gyámi törvény és a gyámi novella (1877:XX. te, 1885:VÍ. te). Mindkettőt az idő szikén nem hagyta bántatlanul. Néhány év óta a magyar törvénygyűjteményben jelzálogjogi törvényt is találunk (1927:XXXY. te). Van szerzői jogi törvényünk is (1921 :LIV. te). De ezekkel a magánjog ama részét, amelyet kódexszerű szövegezett jogforrások szabályoznak, tulajdonképen már le is rekeszthetjük. Van ugvan sok külön törvényünk is. Különösen olyanok, amelyek a munkajogra vonatkoznak. Vannak kamattörvényeink, van törvényünk az uzsorás szerződések magánjogi és büntetőjogi, és a kizsákmányoló szerződések magánjogi hatásairól (1932:VI. te), stb. Más törvényekkel is rendelkezünk. Általában azonban minden külön törvényben nem szabályozott személyjogi, kötelmi jogi, családvagyoni, örök jogi és dologi jogi kérdés mégiscsak a bíró útján nyerhet megoldást. A Magánjogi törvénytervezet 6. §-ának útmutatása szerint a bíróság tartozik minden, a törvényben meg nem oldott kérdést, a hazai jog szellemének, a jog általános elveinek és a tudományos megállapításoknak figyelembevételével eldönteni. A magyar bíróságok ezt a gondolatot már annak törvénybeiktatása előtt is állandóan követték és követik ma is.