Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Schultheisz Emil: A katonai büntetötörvénykönyv magyarázata II. kötet I. füzet: Függelemsértés [könyvismertetés]

308 IRODALOM fednie? V. ö. magyar magánjogi törvénykönyv javaslatának 1537. §-át és Unger, Handeln auf eigene Gefahr p. 19—20. 11 ad p. 224. Hiányzik annak megemlítése, hogy a bérbeadó törvényes zálogjoga a végrehajtási törvény (1881 :LX. tc.) 72. §-ában van szabályozva. 12 ad p. 258. A megbízott követelheti a megbízótól a megbízás teljesítése következtében (ex causa mandati) öt hibáján kívül ért kár méltányos megtérítését. De követelheti a megbízott a megbízótól az ex occasione mandati őt hibáján kívül ért kár megtérítését is? V. ö. a magyar magánjogi törvénykönyv javaslatának 1627. §-át és Unger, Handeln auf fremde Gefahr, p. 29—39 13. ad p. 262. Hiányzik azon kérdés tárgyalása: mennyiben felelős a letevő azon kárért, amely a letett dolog minőségéből a letéteményesre hárul. V. ö. a magyar magánjogi törvénykönyv javaslatának 1336. §-át és Unger, Handeln auf fremde Gefahr, p. 22—29. 14. ad p. 268. Hiányzik azon kérdés tárgyalása, hogy követelheti-e a socius azon kár megtérítését, mely őt ex occasione gestionis éri? A magyar magánjogi törvénykönyv javaslatában az 1666. §. utal a megbízás szabályaira, melyeket megfelelően kell alkalmazni. V. ö. azonban a Kt. 71. §-ának első bekezdését és Unger, Handeln auf fremde Gefahr, p. 39—44. 15 ad p. 274, 3. Gondictio indebiti. Szerző azt állítja, hogy a visszakövetelőnek nem kell tévedését bizonyítania. Ezen vélemény nem helytálló, inert a tévedés a keresetnek jogalapja és a Pp. 269. §-a szerint azokat a tényeket, amelyek a jog megalapítására szolgálnak, annak a félnek kell bizonyítania, aki a jogot érvényesíteni akarja (v. ö. svájci kötelmi jog, 63. cikk, 1. bek. és szintúgy az osztrák oberster Gerichtshof, Entscheidung 20. 6. 1894 Slg. 15158; 1. 5. 1872 Slg. 4593; 14. 11. 1855 Slg. 141). A római jogban a tévedésnek az uralkodó nézet szerint menthetőnek is kell lennie, error iuris esetében tehát a condictio indebiti ki van zárva (másként az osztrák BGB. 1431. §.). 16. ad p. 284. 4. lit a). Valakit a tengeri hajón megöltek, de röviddel utóbb a hajó összes utasaival együtt elpusztult a viharban. Nem merném a gyilkost azon indokolással felmenteni a kártérítési kötelezettség alól, hog3r nem oka a kárnak cselekménye, amely nélkül is bekövetkezett volna a kiír. 17. ad p. 286, 7 lit a). Ha én valamely ügynemnek ellátására mást rendelek ki, akkor nem követek el tiltott cselekményt; ha tehát a kirendelt a kirendelés körébe eső tennivalók teljesítésében harmadik személynek kárt okoz, az én esetleges felelősségem vétlen felelősség, mert nincs tiltva, hogy valamely ügyemnek ellátására mást rendeljek ki. A felelősség az alkalmazott cselekményéért tehát nem a tiltott cselekménykről, hanem a vétlen felelősségről szóló fejezetben lett volna tárgyalandó fhelyesen dr. Dezső Gyula, Az objektív kártérítés tana, Budapest, 1917., p. 78—114.). 18 ad p. 328., utolsó bekezdés:. V. ö. a hágai nemzetközi házasságkötési egyezmény (1911 :XXI. tc.) 6-ik cikkét. 19. ad p. 375, 10-ik jegyzet. Osztrák jog szerint az örökbefogadónak jelenleg nem 50, hanem legalább 40 évesnek kell lennie (kaiserliche Verordnung vom 12. 10. 1914. Nr. 276. BGB. 18. §. első résznovella). 20. ad p. 440. Nem helyeselhető az 578. E. H., mely szerint a végrendelkező másra is bízhatja annak meghatározását, hogy több kijelölt személy közül melyik legyen az örököse. A végrendelkezőnek kell az örököst megneveznie, ezt nem bízhatja másra. Ezért érvénytelen római jog szerint ilyen heredis institutio: illi heres mihi sunto, quos Titius voluerit (1. 32 pr. D. de her. inst. 28, 5) vagy Gaius heres esto, si Titius voluerit (1. ©9 D. h. t. 28, 5), noha Ulpiánus az utóbbit érvényesnek tartotta (1. 43. §. 2. D. de leg. I.; 1. 1. pr. D. de leg. II.; 1. 46. §. 2. D. de lib. fid. 40, 5); a középkori kánoni jog szerint (c. 13. X. de test. 3, 26) a hagyaték elosztását lehetett másra bízni 4 úgynevezett manufidelis), de ez későbbi időben megszűnt. 21. ad p. 468, 1. jegyzet. Nem lehet azt állítani, hogy az osztrák BGB.