Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Schultheisz Emil: A katonai büntetötörvénykönyv magyarázata II. kötet I. füzet: Függelemsértés [könyvismertetés]

IRODALOM 307 hivatása nem arra való, hogy piszkos üzelmekből eredő vitákban tegyen igazságot. Nem ismerhetem el tehát a konkubinátust egyik esetben kötelemfakasztó alapnak, a másikban pedig nem. Azon nő, aki ilyen viszonynak odaadja magát, de se ipsa queri debet, nem érvényesíthet tehát semmi tekintetben olyan követelést, melynek jogalapját az erkölcstelen viszony alkotja. 3. ad p. 77, 4. Azon szabály alól, hogy a hitelező részteljesítés elfogadására nem köteles, az általános magánjogban nincs kivétel (csak a váltójogban van, Vt. 38. cikk). Ezt bizonyítja a Pp. 397. §-a is, mely szerint a bíróság a kötelezettségnek részletekben teljesítésére csak a hitelező hozzájárulásával szabhat külön-külön határidőket. 4. ad p. 127. Szerző azt állítja, hogy az engedményező a követelés behajthatóságáért (bonitas nominis) csak annak az értéknek erejéig felelős, amelyet az engedményestől a követelésért kapott. Ezt a szabályt tartalmazza a francia code civil art. 1694, az olasz codice civile art. 1543, a svájci kötelmi jog 173. cikke (nebst Zinsen und überdies für die Kosten der Abtretung und des erfolglosen Vorgehens gegen den Schuldner) és a magyar magánjogi törvénykönyv javaslata is (1223. §. 3. bek.), de lege lata azonban nincs törvényünk, mely ezt a szabályt statuálja és de lege ferenda sem javasolható, mert ha valaki egy követelést vesz meg, ezt azért veszi meg, hogy a vételen valamit keressen. Ha azonban azt jelentjük ki, hogy behajthatatlanság esetén az engedményező csak a vételár erejéig felelős, akkor senki sem fog egy követelés megvételére vállalkozni, másnak szívességből a gesztenyét a tűzből kikaparni és esetleg még pénzét is kockáztatni. Ez a szabály ugyanoly indokolatlan, mint amilyen elhibázott volt a régi német kereskedelmi törvény által (299. cikk) már hatályon kívül helyezett lex Anastasiana (1. 22. C. mond. 4, 35), mely az uzsora megakadályozását intendálta, de éppen az ellenkező eredményt érte el, mert nemcsak a követelések engedményzését (cessio) gátolta meg, hanem nemsokára ki is játszották (v. ö. Justinián törvényét 1. 23. C. mand. 4, 35). A szabad forgalmat ily módon megakasztó magánjogi szabályokra annál kevésbé van szükség, mert a kiuzsorázott engedményezőnek az uzsoratörvény elegendő oltalmat nyújt. 5. ad p. 144, 9 lit a). A hitelezési megbízás (mandátum qualificatum) jogi minősítését szerző helyesen állapítja meg (v. ö. Magyar magánjogi törvénykönyv javaslatának 1217. §-át és Unger, Handeln auf fremde Gefahr, Jena, 1894, p. (>—9). 6. ad p. 165. 3: „Beszámítással lehet törleszteni bíróilag nem érvényesíthető vagy le nem járt tartozást is (Kolosváry szerint, „passzív beszámítási alkalmasság"). Ezen mondatban „tartozást" helyett, ami csak lapsus calami, „követelést" kell tenni (Kolosváry, Magánjog, 3. kiad. p. 338—339), De miért éljen az adós beszámítással, ha a bíróilag nem érvényesíthető követelés elutasítását egészben, a le nem járt követelésnek pedig ezidőszerinti elutasítását kérheti? 7. ad p. 170. (1—2. sor felülről). A latin idézetből hiányzik a lényeges „naturális" szó. Ha a zálogos hitelező követelése el is évült, mégsem tartozik a zálogot az adósnak kiadni, mert remanet propter pignus naturális obligatio (1. 59 pr. D. ad senatusc. Treb. 36, 1). 8. ad p. 176. A felesbérlet haszonbérleti szerződés (helyesen p. 223). V. ö. Ppé 90. §-át. 9. ad p. 215. A haszonkölcsönadó a dolgot a célnak megfelelő használathoz szükséges idő előtt is visszakövetelheti, ha előre nem látott körülménynél fogva a haszonkölcsönadónak magának van szüksége a dologra. Ez helyes, de köteles a haszonkölcsönvevőnek megtéríteni azt a kárt, amelyet ez annak következtében szenved, hogy a haszonkölcsön szerződésszerű tartamában megbízott, v. ö. magyar magánjogi törvénykönyv javaslatának 1327. §-át és Unger, Handeln auf eigene Gefahr, p. 20—22. 10. ad p. 218. Kérdés: szabad a haszonbérlőnek a haszonbérbeadó beleegyezése nélkül a haszonbérlet tárgyát vagy ennek valamely ívszét alhaszonbérbe adnia vagy haszonvételét más címen harmadik személynek áten-