Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Schultheisz Emil: A katonai büntetötörvénykönyv magyarázata II. kötet I. füzet: Függelemsértés [könyvismertetés]

IRODALOM 305 viadal vétségének a Btk. 293. §-ában meghatározott esetétől, mert míg itt a Mntetendőség elvi alapja az élet és testi épség veszélyeztetése, addig ez függelemsértés esetében az elöljárói tekintély, ezért itt nemcsak a fegyveres, hanem bármily elégtétel kérése kimeríti a tényálladékot. Ugyanezért a megbízottak függelemsértés miatt szintén büntetendők, mint bűnsegédek. Itt a funkció jelentősége domborodik ki félre nem érthető világossággal. Erre utal a szerzőnek az a megállapítása is, hogy olyankor, ha a kihívott előljáró az elégtélelkérést elfogadja, ezzel „kilép az elöljárót övező körbőr' s ezért csak közönséges bűncselekményről lehet szó, nem függelemsértésről. Ez egyik esete annak, amikor párviadal miatt katonát is a Btk. szerint kell felelősségre vonni, amint a szerző helyesen hangsúlyozza. A függelemsertés másik tényálladékának, a parancs iránti engedetlenségnek jogi tárgya az előljáró akarata a szerző szerint. E tényálladékhoz hozzátartozik a konkrét személyes viszony is az előljáró és az alárendelt között; nem tartozik ide az általános parancs, mely személytelennek látszó rendelkezés, s melynek megszegését a Ktbtk. másutt, (a VII. fejezetben) szabályozza. Nagy alapossággal és éleselméjüséggel fejti ki a szerző a szolgálati parancs lényeges vonásait, nemkülönben a bűncselekmény elkövetésére irányuló parancs büntetőjogi jelentőségét: a büntethetőség csak akkor van kizárva, ha a parancs valóban bűncselekmény elkövetésére irányult. Nincs terünk a könyv összes értékeinek kidomdorítására, csak a legfontosabbakat igyekeztünk kiemelni. Általánosságban csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy — mint a szemelvényekből is látszik — Schultheisz fejtegetései a büntetőjogi dogmatika egészét tekintve is nagyon gyümölcsözőek. Meg vagyunk róla győződve, hogy a további részekben is sok tanulságosat fog mondani szerzőnk, aki — minden distanciát szem előtt tartva és a nagyszerénységű szerzőtől elnézést kérve — élénken emlékezteti a recenzenst arra, hogy mint hadbíró kezdte csodálatos jogászi pályafutását egykor a nagy Kohler is. Bálás P. Elemér * A magyar büntetőjog kézikönyvének XII. része: Vagyonrongálás és gyújtogatás. Irta dr. Angyal Pál egyetemi professzor. Budapest, 1935. Büntető jogszabályaink roppant szövevényében valóságos felüdülés Angyal professzor műveit olvasni élő büntető jogunkról. Éles elrendezőképessége, kiváló érzéke a logikai vezérfonál iránt, valamint stílusának gördülékenysége és világossága megkönnyíti nekünk méltányolni azt a nagyszabású feladatot, hogy elénk tárja büntetőjogunk rendszerét, alapelveit és tételes intézkedéseit. Otthon van a büntetőjog irodalmának országokon és világrészeken átszárnyaló vonatkozásaiban, ismereteinek tárházából szinte bűvészettel fogja körül a magyar jogintézményeket s így műve a büntetőjog valóságos lexikonja. Eléggé nem dicsérhető és eredményeiben a legdúsabb gyümölcsöket termő vállalkozása a magyar tudományos életnek egyik legszebb terméke. Angyal Pál könyve a bírói gyakorlatot kitűnően ismeri és ismerteti.-A gyakorlati jogász tehát készen kapja az elméletet és gyakorlatot, könnyed feladat számára megmérni a kettőnek távolságát egymáshoz. A jogot tanuló számára pedig kincsesbányája a pozitív ismereteknek és megbízható oktató a jogászi gondolkodás elsajátításában. Megvalljuk őszintén, ki jogászi gondolkodás terjesztése szempontjából tartjuk első sorban hasznosnak és kiválónak Angyal professzor könyvét. ÍJjabb törvényeink, sajnos, nem egyszer hagynak fenn kívánnivalót ezen a téren, ami meddő és hosszas vitákat idéz fel és tétovázóvá teszi az igazságszolgáltatást. Azért szeretnők, ha ez a könyv nemcsak a jogtanuló ifjúság, a gyakorlati jogászok, hanem a parlamentáris élet cselekvő résztvevői és a törvényjavaslatok szerkesztői között is elterjedésre számíthatna. Angyal professzor közismert tudományos munkásságának fentebb néhány szóval kiemelt erényeit szép példaként mutatja meg ez a könyv, mert sok vitás kérdést magában hordozó, finom jogászi különbségeket feltáró,