Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Fejezetek a nemzetközi magánjog köréből. [2. r.]

302 DK. SGHWARTZ IZIDOR ítélendő meg., melynek honosa volt a végrendelkező a végrendelet alkotásának idejében és hogy az ezen jog szerint alkotott végrendelet nem veszti el érvényét, habár azon törvény szerint, melynek honosa volt a végrendelkező halálának idejében, a végrendelet a végrendelkező végrendeleti képességének hiánya miatt vagy egészében vagy csak bizonyos tekintetben érvénytelen volna. Ez okból a magyar bíróság, ha p. o. mint fórum rei sitae hivatott valamely osztrák honos hagyatékának letárgyalására, utóbbinak végrendeletét, habár katonaszökevény is, érvényesnek fogja elismerni, noha ezen végrendelet, akár a szökés előtt, akár a szökés után keletkezett az osztrák katonai büntetőtörvénykönyv 208. §-ának a) és b) pontja szerint érvénytelen. Az általunk vallott véleményt szentesítették: 1) az 1891. június 25-én keit svájci szövetségi törvény (7. cikk, 4. bek.), mely így rendelkezik: „Die Testierfáhigkeit beurteilt sich nach dem Rechte der Wohnsitzes zur Zeit der Errichtung des letzten Willens." — 2) Az 1898. január 15 én kelt japán törvénynek 26. cikke, mely így szól: „Der Bestand und die Wirkung eines letzten Willens bestimmen sich nach dem Gesetze des Landes, welcbes zur Zeit der Errichtung das Heimatland des Erblassers war. Der Widerruf eines letzten Willens bestimmt sich nach dem Gesetze des Landes, welches zur Zeit des Widerrufs das Heimatsland des Erblassers war." 3) A német polgári törvénykönyv életbeléptetési törvénye 24. cikkének 3. bekezdése, mely így intézkedik: „Erwirbt ein Auslánder, der eine Verfügung von Todeswegen errichtet oder aufgehoben hat, die Reichsangehörigkeit, so wird die Gültigkeit der Errichtung oder der Aufhebung nach den Gesetzen des Staates beurteilt, dem er zur Zeit der Errichtung, oder Aufhebung angehörte; auch behált er die Fáhigkeic zur Errichtung einer Verfügung von Todeswegen, selbst wenn er das nach den deutschen Gesetzen erforderliche Altér noch nicht erreicht hat." A magyar kiskorú, aki német honosságot szerzett és a 12. életévét betöltötte, a német honosság megszerzése után is a 13. és 16. életéve közötti időben közvégrendeletet tehet korábbi magyar hazájának joga szerint (Szladits 1. c. p. 424) és ezen végrendeletet az idézett 24. cikk 3. bekezdésének utolsó mondata szerint a német bíróságnak is érvényesnek kell tekintenie, noha a német jog szerint (2229. §. BGB) a német kiskorú csak 16. életévének betöltése után végrendelkezhet érvényesen. A német jog szerint tehát az előbbi haza joga szerint már megszerzett végrendelkezési képesség jus quaesitum. V. ö.- Niemeyer: Das internationale Privatrecht des BGB, 1901. p. 171. és Barazetti: Niemeyers Zeitschrift 7, 3. Végrendelkezési képesség alatt csak a végintézkedéshez megkívánt cselekvőképességet értjük. A végrendelkezési képesség ily értelemben a magyar nemzetközi magánjog szerint is a végrendelkező honi joga szerint ítélendő