Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Fejezetek a nemzetközi magánjog köréből. [2. r.]

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 301 droit .. que le testateur dóit étre capable de disposer, au moment de son décés et au moment oű il dispose, et que la capacité, acquise par un changement de nationalité, est sans effet sur le testament. Le testament ne peut produire son effet juridique qu'au décés du testateur. Ambulatoria est voluntas hominis usque ad extremum. Et ce qui est nul en soi, faute de capaeité dans le chef decelni qui l'a fait, ne devient pas valide par cela seul que l'incapable est devenu capable" (Actes de la déuxiéme Conférence de la Haye pour le droit international privé 1894, p. 126). Ezen indokolást azonban a hágai negyedik nemzetközi magánjogi konferencia (1904) nem találta helytállónak és mivel azon tizenhét ezen konferencián résztvett államok meghatalmazottai e kérdésben megegyezésre jutni nem tudtak, a hágai negyedik konferencia az idézett 4. cikket öröklési jogi egyezménytervezetébe nem vette fel (v. ö.: Töry Gusztáv: A hágai harmadik és negyedik nemzetközi magánjogi konferencia határozatai, Budapest 1901. és 1934.). Helyes a harmadik vélemény, mely szerint valamely jogi ténykedés érvényességét kizárólag azon törvény szerint kell megítélni, melynek uralma alatt a kérdéses ténykedés történt. A végrendelkező csak azon törvény határozatai szerint igazodhatik, mely a végrendelkezés idejében személyes joga volt. Est coeca futuri mens hominum fati. A magyar bíróságoknak tehát olyan kiskorúnak magánvégrendeletét, ki 16. életevének betöltésekor francia honos volt és csak vagyonának fele fölött végrenJelkezett, de mint magyar honos halt meg, tekintettel a francia code civil 901. cikkére, érvényesnek kell elismerniök, noha ezen végrendelet a magyar jog szerint csak mint közvégrendelet volna érvényes. Tempus regit actum, már pedig tempore testamenti conditi a szóban forgó kiskorú francia honos volt és a magyar nemzetközi magánjog értelmében a külföldi honos cselekvőképessége, melynek a végrendelkezési képesség korollariuma, hazájának törvénye szerint ítélendő meg (Szladits: A magyar magánjog vázlata, 4. kiad II. rész, Budapest 1935. p. 485). Találóan jegyzi meg Walker (1. c. p. 906—907): „Für die zeitlichen Grenzen des Rechts gilt der Salz, dass die Testierfáhigkeit zur Zeit der Errichtung des Testaments vorhanden sein muss. Darüber entscheidet ausschliesslich das zu dieser Zeit geltende Gesetz. Ein nach diesem gültig errichtetes Testament wird durch ein spáteres 'iesetz nicht ungültig. Das gleiche dürfte für die örtlichen Grenzen gelten." A tényállás az időközi íintertemporális) és a nemzetközi (internalionális) kollizió esetében ugyanaz, az analógia tehát teljesen indokolt. A honosság későbbi változása az alkotásának idejében cselekvőképes végrendelkező által tett végrendeletet nem érvénytelenítheti csak azért, mert az új haza törvénye szerint a végrendelkező a végrendelet alkotásának idejében nem rendelkezett végrendelkezési képességgel. Az igazság követelménye, hogy a törvény változása ne vegyen el senkitől kárpótlás nélkül olyan jogot, amelyet a régi jogszabály alatt végleg megszerzett (Szladits 1. c. p. 493). Ez az általános szabály, mely a szerzett jogok (jura quaesita) elvének folyománya (v. ö.: osztrák polgári törv. 5. §. és Kundmachungspatent 5. bek., francia code civil art. 2. és olasz codice civile, disposizioni prel. art. 2). Mi tehát azon véleményen vagyunk, hogy a végrendelkezési képesség, mint az általános cselekvőképesség korolláriuma azon állam joga szerint