Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A H.T. 85. par. III. bekezdésében megszabott viszonvétkesség jogi természete

A H. T. 85. §. III. BEKEZDÉSE 3 ,;Erdélyhoni Jogtudomány"-ában bár magyarul, de nem magyarosan mondja (tatik-el) Alperesnek neveztetik akitől, vagy aki ellen a bíró előtt valami követeltetik az El. 13. c. 5. §. szerint. Per jogilag a keresetlevél szerint a helyzet adva van, de ha az alperesként idézett perbe bocsátkozik: az alperes ellenkérelemmel és viszontkeresettél élhet." Az esetlegességi elvet mellőző Pp. rendszerében az ítélethozatalig — a status-perekben — a peres felek helyzete a kereset és viszontkereset tekintetében jelentkező elállások folytán változhatik és az alperes felperessé lehet, mert ő lesz az, aki a bíró előtt kér.7 Ezt az alapvető vázlatot azért kellett előre bocsátanom, mert a m. kir. Kúria a H. T. 85. §. III. bekezdésében előforduló „alperes" fogalmát a keresetlevél szerinti perbeli állásra korlátozta és ettől a jogi álláspontjától nem akart eltérni. Révai Bódog 1921-ben megjelent munkájában8 már kifogásolja ezt a jogi álláspontot s szerinte: a Kúria eme merev s a törvény szavait betű szerinti értelmében alkalmazó álláspontja indokolatlan jogmegszorítást tartalmaz. 6 Magyari: A törvény nem mondja ki világosam, hogy csak a perbe bocsátkozott alperes élhet viszontkeresettél, de annyira a dolog terimészetéböl foly, hogy lehetetlen előle kitérni. 7 Terim/észetesen a nem status-pereidben is a viszontkeresetes perbeli állás változik. Dr. Löw Lóránt hívta föl a figyelmet arra, hogy a régi perrendtartás idején az esetlegességi elvvel szemben a m. kir. Kúria a viszontkeresetet érvényre engedte így. ,,A kir. Kúria: Az alperes viszontkeresetének a házasság felbontására irányuló részére nézve, mindkét alsóbfróság ítéletét megvátoztatja, ezen viszontkeresetet visszautasít ha tónak nem találja. Indokok: Az alperes részéről a házasság felbontása iránit 1905 november 24-én előterjesztett viszontkeresetet, az alsóbíróságok, annak érdemleges tárgyalása nélkül, mint elkésetten támasztottat, visszautasították. Minthogy a házassági perekben fennálló bírói joggyakorlat szerint, a házasság felbontása esetében, sem új keresetnek, sem perújításnak helye nincs, az alperes nem zárható el attól, hogy a pernek az eljáró kim. törvényszék érdemleges ítéletével való elbírálásáig, a felperes ellenében esetleg fennforgó bontó okot ne érvényesíthessen, minéfogva az 1894:XXXI. tc. 9t9. §-a alapján hozott, az ágyitól és asztaltól való különélést, a kibékülés megkísérljése céljából elrendelendő ítélet után is támasztható viszontkereset: mind-; két alsóbíróság ítéletének az a része, mely szerint az alperesnek a házasság felbontása iránti viszontkeresete, mint elkésetten előterjesztett, visszautasítja t ott, megváltoztatandó volt." (Kir. Kúria 1906. június 5. 4176/1906. sz. a.) (AA. Dtár IV. évi. V. köt. 293. old. 19S. eset.) Ez az írásbeliség időszakában) történi és nem is a niég szélesebb *kőrben érvényesíthető viszont vétkességre vonatkozik. A Magánjagi Döntvénytár I. kötet, 107. oldalán 72i. sz. alatt ugyanez a határozat kivonatosan 'közölve van annak feltüntetésével, hogy a Ml. tanács a határozatot elvi jelen, tőségünek mondta ki. (4. sz. elvi jelentőségei határozat.! 8 A Hűtlen Elhagyás (118. lap).