Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A H.T. 85. par. III. bekezdésében megszabott viszonvétkesség jogi természete

4 Dr. TÓTH GYÖRGY » Teljesen csatlakozott a J. K. 1920. évi májusi 1-i (9.) számában megjelent esetmagyarázat okfejtéséhez.1' Az okfejtések a Kúriát nem befolyásolták elfoglalt álláspontjának revideálására, azonban a gazdasági viszonyok leromlása a bantóper kimenetele által érdekelt feleket reá kényszerítette, hogy a vétkesség kérdéséhez fűződő nagy vagyoni érdekeik megvédése okából a viszonvétkesség kérdését kiélezzék. A mind gyakrabbá vált idevonatkozó felülvizsgálati panaszokkal a Kúria ismételten foglalkozott, de álláspontját változtatni nem akarta. A Kúria téves álláspontját a J. K. és Révai Bódog vonatkozó kritikája után magam is szakcikkeimmel igyekeztem kimutatni és a törvény helyes értelmét megvilágítani.10 A m. kir. Kúria Westermayer tanácsának bölcsessége abban mutatkozott meg, hogy a szakirodalom állásfoglalását megszívlelte és 1927. IV. 27-én meghozta most már 879. sz. alá felvett E. H. ekként: A H. T. 85. §-nak harmadik bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy vétkességi kérelemmel csak az alperes élhet nem áll útjában annak, hogy ilyen kérelmet a felperes is előterjeszthessen, ha a házasság felbontását az alperes viszontkeresettél kérte, a felperes pedig a házasság felbontására irányuló keresettől elállott. (4838/1926.) Perjogi szempontból még mindig nem szabatos ez a formulázás, de végre a Kúria letért a betüjogászkodás téves útjáról és megnyitotta erészben az anyagi jog érvényesíthetésének és érvényesülésének útját. Előzőleg ezt a formulát használta: 9 Idevonatkozióian lásd dr. Ballá J. cikkJél is Polgári Jog 1927. évf. 107—112. lapjain. 10 A P. f. Jog1. Tára VIJil. (192i7.) 4. számában már rámutattam volt, hogy a lm. kir. Kúria il<920. év előtt a keresetlevél szerinti felperesnek is megengedte a viszontvétlkességi (kérelem előterjesztését. A jelzett helyen közöltem, hogy a m. <kir. Kúria 1927. 1. 27-én hozott P. III. 3037/1926. sz. ítéhs tében mondja: A fellebbezési bíróság helyesen alkalmazta az anyagi jogot, amidőn a keresetlevél szerinti alperes vétkesslé nyilvánítását a fenti törvényes rendelkeziáshez képest mellőzte. Az ellentétes álláspont a győri tábla helyes határozatában érvényesült (P. I. 21048—1(922.), amelyet a Kúria 1924. X. 15-én P. III. 3466/1923. s/. ítéletében helyesnek foigadott el. Lásd a P. T. J. Tára VIII. k. 12. zám alatti megbeszélést is, ahol a kir. Kúria P. III. 2928/li924. sz. határozatában már a helyes álláspontra helyezkedett. Ekkor mondottam: Az egész anyag rendszeres összefoglalását egy későbbi cikkemben fogóim elvégezni. Ezt az ígéretemel kívántam most beváltani.