Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A H.T. 85. par. III. bekezdésében megszabott viszonvétkesség jogi természete

2 Dr. TÓTH GYÖRGY állapítása iránt előterjesztett kérelem mindig együttesen döntendő el. (2928/1924. sz.)3 Ezzel az elvi állásponttal ellenkeznék, ha a végleges nőtartás kérdésében a perújítás megengedtetnék.4 Ezt a kérdést e helyen nem hagyhattam megérintés nélkül. A H. T. 85. §. III. bekezdésében foglalt jogszabály, hogy: Viszontvétkesség nélkül is kérheti alperes, hogy a felperes is vétkesnek mondassék ki, ha ellene bontó-okot igazol. E csonka mondatból két fogalom emelendő ki: a kérés és az alperes. E fogalmak szóhangzatuknak megfelelően egyszerűek és világosak, de ha a H. T. szempontjából vizsgáljuk és a bírói gyakorlatot is figyelembe vesszük, mindjárt homályosak lesznek és egyszerűségük is megszűnik. A kérés az alperes perbeli cselekménye. A kérés nem kereset, illetve nem viszontkereset. Ebből foly, hogy a viszontkeresetre vonatkozó perjogi korlátozó rendelkezések erre a kérésre nem alkalmazhatók. De kérdés, hogy e kérelem az eljárás rendén meddig terjesztehető elő? Kérdés, hogy a bírói gyakorlat szerint a törvény szövegében olvasható alperes a perben álló felek melyikére alkalmazható és alkalmazandó? Grammatikai rendszerrel elsősorban a jogalany kérdését: az alperes kivoltát tartom a gyakorlat fejlődésének megfelelően tisztázni. Az alperes jogi fogalma — a mai ismert perjogok szerint — azonos a Werbőczy-féle meghatározással.5 Dósa Elek 3 Ez a 411. számú elvi határozat után nem elvi határozat, hanem csak a viszontkeresetre is kiterjesztő értelmezés. Nem is szabatos. A bontásból a vétkesség kérés nélkül foly4 Kovács M. (II. 1336. h) 'kifogásolja a gyakorlatot, mert a Pp. 0812. §-a csak a házasság . . felbontásáról szól 'és nem a nőtartásról és a vétkességről is. A vétkesség klétrdésének egységes elbíirálása az elvi tétel. Ezt nem lehet megújítani bontás esetén — a járulékos intézkedésekre nézve sem, — mert. az alapot érintené. Ma ez a Kúria álláspontja. A rosszhiszemű pervátel következtében (hirdetési idtézés) a perköltség és nőtartás, mint kár nem a bontóperi vétkességből foly, szerény felfogásom szerint; hanem a jogellenes eljárásból, mnint károkozó tényből. 5 Werbőczy: Tripartiituirn, El. 13. c. 5. §. A felperes (actór) tehát (mlint«gy aecusator, mivel a perlbee ad caueam idéz. Az alperest pedig a peres dologtól „a re" nevezzük reus-nak, ha mindjárt magát hibásnak nem is érzi. Reus tulajdonkép jelenti az ügyiben, res-ben szereplő mind a két felet, de az actorral szemben reus az alperesre vonalkozik. A régi ma/gyar jogi műnyelven: a latin műnyelvben az alperesi in causami adtractus-nak, rövidítve: in cattus-na'k is nevezik. A per jognak a magánjogából történt kiválása után a per jogászok, hogy mi mindent írtak az alperesre vonatkozólag, itt esak ráutalólag érintem.