Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 5-6. szám - Az ingatlan vételi szerződés bírói gyakorlatából
AZ INGATLAN VÉTELI SZERZŐDÉS 210 A gyakorlat megtorpan. Van egy tényállás, mely tisztára a laesio enormis tényállása. Azt az eredményt kívánja elérni, amit a laesio enormis eredményként mutat. De magát a jogintézményt a jogi fogalmat használni nem szabad. így születik meg a gazdasági lehetetlenülés fogalma soksok tényállási elemmel, amelyek azonban nem szabad, hogy megtévesszenek. Az OPTK. a 934. §-ban szabatosan beszél, mondván: „Ha kétoldali ügyletnél egyik fél annak, amit a másiknak adott közönséges érték szerint még csak falét sem kapta meg, a törvény a sértett félnek azon jogot adja, hogy megszüntetést és az előbbi állapotba visszahelyezést követelhessen. De a másik félnek hatalmában áll az ügyletet azáltal fenntartani, hogy ha kész a hiányt a közönséges értékig kipótolni. Az értékbeni aránytalanság az ügykötés időpontja szerint határoztatik meg." Amint látjuk, ez a jogszabály szabatosan beszél s a súlypontot odahelyezi, ahova tényleg való: a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti aránytalanságra, nem is szólva arról, hogy ügyletszabályozó s forgalmat irányító, biztonságot nyújtó ereje sokkal nagyobb lehetett, vagy lehetett volna, mint a gazdasági lehetetlenülés ködös körülírásainak. De a lényeg a gazdasági lehetetlenülésben is a szolgáltatási aránytalanság s többi csak álruha: palástolására a kitagadott laseio enormisnak. Ha az előbb idézett szabály nyomán haladok és az el lenszolgáltatás mértékét felviszem arra a fokra, amely a szerződéskötés időpontjának felel meg, ha tehát azok az értékek cserélődnek ki, amelyeket a felek szükségszerűen tartottak szem előtt a szerződés létesítése alkalmával, akkor nincs gazdasági lehetetlenülés, hanem jelentkezik a valorizáció. Tehát visszatekintve az elmúlt fejlődésre: a teljesítéskori aránytalanság szemaforján túl a gazdasági lehetetlenülés állomása jelentkezik s csak hosszú-hosszú mérföldes döcögés után bukkan elő a valorizáció, talán csak feltételes megállóhely. A gazdasági lehetetlenülésnél azt mondom: ezért az árért nem tartozol szolgáltatni: s visszakozzt vezénylek, — a valorizációnál tovább megyek s azt mondom, az ügylet áll, de a dologadós szolgáltatásáért ez és ez jár. S ez az ez: nem valami kétes, nem valami ködös, végtelenségig nyúlós mennyiség, hanem a pénz értékváltozásában mindenki által ellenőrizhető bizonyos változási készséggel rendelkező mennyiség.