Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - Az ingatlan vételi szerződés bírói gyakorlatából

AZ INGATLAN VÉTELI SZERZŐDÉS 217 tést azon az alapon, hogy a teljesítés önhibáján kívül lehetetlenné vált s hogy részére a szerződés célját vesztette. A Kúria elutasít, kimondván, hogy csak az eredetileg lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződések semmisek. A nyugdíjazás a teljesítést megnehezíti, de nem lehetetleníti, tehát a felperest a szerződésből kiengedni nem lehet. Acélját veszte ttség pedig csak akkor vehető figyelembe, ha az eladó alperesek hibájából, illetve késedelme folytán következett volna be. Mutatóban akad olyan per is, amelyben az ingatlanhoz ragaszkodik a vevő is, az eladó is. A tulaj donkeresettel szemben védekezik egy alperes akként, hogy a szerződés érvénytelen, mert a szerződő felek az átruházási jogcímet nem jelölték meg. A Kúria nem áll kötélnek s kiemli, hogy az írásban a felek megjelölésén kívül csak az ingatlan és a vételár feltüntetése a fontos. A jogcím hiánya nem lényeges. A szerződéseket támadó hadsereg néhol mintha tért nyerne a korábbi állapot rovására. A felek megállapodnak a holdankinti vételárban s a szerződésben megmondják azt is, hogy a szóbanforgó ingatlan pontosan 9 magyar hold és 1158 négyszögöl. Alig valami hijja van tehát a 10 hagyar holdnak. Utóbb kiderül, hogy a szóbanforgó terület nem 10 magyar hold, hanem csak kilenc és fél. A bekebelezési engedélyt az eladó már így is állítja ki. A vevő azon a címen támadja a szerződést, hogy a vétel tárgya nem volt kellőképen megjelölve s támadásával célt is ér. kimondván, hogy fent körülírt megjelölés a vétel tárgyának nem helyes megjelölése lévén, a támadás alapos. Az alperes még azzal is érvelt, hogy a bekebelezési engedély elfogadásával és illetve a földteherrendezési eljárásnak beveztésével a felperes maga is elfogadta helyesnek a szóbanforgó szerződést. Ezt a védekezést is súlytalannak ismerte fel a Kúria, kimondván, hogy a feleperesnek ez a magatartása szükséges s a további károsodást elhárító volt, jogvesztő hatása azonban nincs. Érdekes a döntésnek első helyen megbeszélt részét egybevetni a MMT. 1391. §-ával. „Az eladó, ha ingatlant térfogat szerint meghatározva adott el, a térfogatért, mint kikötött tulajdonságáért szavatol, a vétel fölbontását azonban a vevő térfogatbeli hiány miatt csak abban az esetben követelheti, ha a hiány olyan lényeges, hogy a szerződés ez okból reánézve érdekét vesztette/' Ettől a szabályozástól az említett határozat igen messze