Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - Az ingatlan vételi szerződés bírói gyakorlatából

2 US L)H. TÓTH LÁSZLÓ tatásról van szó, mégis a személyes vonatkozások is előtérbe lépnek. Ilyen esetben tehát lehet szó arról, hogy az error in personat a bíróság akként értékelje, hogy ügyletrontó hatást tulajdonít neki. A befejezett, lebonyolított ingatlan adásvételnél azonban teljesen közömbös az, hogy eladóként ki szerepelt Itt fontos a vétel tárgya és vételár. Ezen felüli tényezők ügyletrontó hatással nem lehetnek. Gyakran találkoztam azzal a kifogással is, hogy parcellázó pénzintézet megtévesztette a vevőket azzal, hogy hoszszúlejáratú kölcsönöket helyezett kilátásba akként, hogy a vételár ezzel a kölcsönnel lesz majd fedezhető. Természetesen ez kikötésként, vagy feltételként egy szerződésben sem szerepel. Itt általában arra az eredményre kell jutni, hogy ha a pénzintézet nem is folyósította a szóbanforgó kölcsönt, ezzel a vevő még nem szerzett jogot a szerződés hatálytalanításához. A vevőnek ugyanis tudnia kell, hogy ha adásvételi szerződést köt, a vételárat meg kedl fizetnie. Azt is tudnia kell, hogy az ehhez szükséges pénzt magának kell előteremtenie. Ha a pénzről akként gondoskodik, hogy kölcsönből kívánja fedezni, s ezen kölcsön nyújtására az eladóval előzetesen megállapodást köt: az ebből a megállapodásból eredő jogokat érvényesítheti ugyan, ha a kölcsön folyósításra nem kerül, azonban ez az adásvételt nem érinti. A pénzbeli szolgáltatásra kötelezett adós ugyanis a maga fizetőképességéért vétkességére tekintet nélkül fejel, azért garanciával tartozik. Az a körülmény, hogy a kötelezettséget vállaló fél ügyleti ellenfele valósággal, vagy elvárhatóan tudta a fizetőképesség hiányát, a kötelezettség érvényes létrejöttére befolyással nincsen. Természetesen más a helyzet, ha az ígéret és az adásvétel között jogilag figyelembe vehető oksági kapcsolat ál! fenn. Ilyen oksági kapcsolat létesülhet, ha a felek ügyleti megállapodása a vételárkövetelés feltételéül szabta volna meg a kölcsön nyújtását, vagy ha az eladó olyan felbíztató, utaló magatartást tanúsít, amelyben a vevő bízhatott, s amelyre építve érdekhelyzetét, méltán változtathatta meg akként, hogv az adásvételi szerződést megköti. A saját fizetőképességért való vétkességre tekintet nél küli felelősséget húzza alá legfelsőbb bíróságunk az alábbi esetben. A tanítónő házat vásárol, vételárát fizetéséből kívánja törleszteni, Elmebaja miatt nyugdíjazzák s így a havi 30 P nyugdíjból, illetve negyedévi 55 P lakbéréből gondnoka nem képes a véteiári részleteket fizetni. Ezért megtámadja a kö-