Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [6. r.]

A MAíiYAR SZERZŐI .!()(, 207 Nincs oly jogszabály sem, amely a tulajdonost arra kötelezné, hogy a műtárgyat időlegesen átengedje kiállítás céljára; nincs a tulajdonos erre kötelezve akkor sem, ha nemzeti kultúrális célt szolgáló kiállításról van szó. A tulajdonosok egyébként az esetek nagyobb részéiben készséggé; engedik át a tulajdonukban levő műkincseket a kiállítás idejére megfelelő biztosítás mellett.6 A 60. és 63. §-ok rendelkezéseinek egybevetéséből következik viszont, hogy a szerző a műre vonatkozó szerzői jogainak gyakorlása tekintetében nincsen a tulajdonos hozzájárulásához kötve. A szerző tehát készíthet a műről (esetleg annak vázlata, illetve agyagmintája után vagy emlékezetből) újabb példánvokat, azokat forgalomba helyezheti, stJx Nincs azonban akadálya annak, hogy a tulajdonos (a megrendelő) megállapodjék a szerzővel abban, hogy az általa megvásárolt műről újabb eredeti példányokat ne készítsen, s módjában áll az ily megállapodás betartását kötbér kikötésével vagy egyébként biztosítani. Ami pedig a tulajdonosnak a képzőművészeti alkotás felett a tulajdonjogból folyó szabad rendelkezési jogát illeti, a Szjt. nem tartalmaz oly intézkedést, amely a tulajdonost ide vonatkozóan korlátozná. A tulajdonos a tulajdonában levő művet — kivéve, ha az az alább ismertetett törvények alapján műemlékként van nyilvántartva — nemcsak nem köteles a romlástól, pusztulástól megóvni, de még attól sincs eltiltva, hogy a művet megsemmisítse. így a kir. Kúria a P. I. 6407/1933. sz. alatt hozott ítéletében a felperesnek (szerző) egy falfestményére, melyet egy kápolna díszítésére készített, kimondta, hogy az alperes (a megrendelő) jogosítva volt azt a felperes beleegyezése nélkül is átfestéssel eltüntetni, megsemmisíteni, — és pedig még akkor is, ha annak művészi értéke volt. A felperes tehát — a Kúria szerint — a falfestmény megsemmisítéséből kifolyóan az alperes ellen kártérítési igényt nem támaszthat. Kimondta továbbá a Kúria ebben az ítéletében, hogy a felperes csak azt sérelmezhetné, ha az alperesnek kápolnájában közszemléletnek kitett művén az alperes változtatásokat végeztetett volna s ezzel a felperes személyiségi jogát sérthette volna,7 — és sérelmezhetné a Szjt. 6. §. 10. pontja alapján művének olyan átképzését, amelynek lényegét felismerhető módon továbbra is a felhasznált műve alkotja: ellenben nem sérelmezheti azt, hogy az eredeti alkotásnak H Mindazonáltal a tapasztalat szerint szükségesnek mutatkozik törvényes szabályozás útján kötelezővé tétele annak, hogy a nemzeti kultúrához tartozó műkincsek, amelyek magánosok tulajdonában vannak, közcélt szolgáié) reprezentatív kiállítások céljára időlegesen átengedtessenek. 7 L. idevonatkozóan a 'A. §-nál „A szerző személyiségj jogai'! rím alatt.