Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [6. r.]

208 DR. ALFÖLÜY DEZSŐ megsemmisítésével egyértelmű egészen új átfestés történt. A nemzeti kulturértékek megtartása és megmentése céljából a műemlék jellegével bíró képzőművészeti és iparművészeti alkotások védelméről „A műemlékek fenntartásáról'* szóló 1881:XXXIX. tc. és „A múzeum-, könyvtár- és levétárügy némely kérdéseinek rendezéséről'' szóló 1929:XI. tc. tartalmaznak intézkedéseket. Az 1881:XXXIX. tc. szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter a műemlékek országos bizottságának meghallgatásával esetről-esetre határozza meg, hogy mely építmények vagy tartozékaik tartandók fenn mint műemlékek azon az alapon, hogy művészi vagy történeti emlék becsével bírnak. A fenntartandónak nyilvánított műemléket a tulajdonos saját költségén épségben fenntartani köteles, javításokat, bővítéseket vagy átalakításokat azon csak a miniszter engedélyével s az általa meghatározott módon tehet; ha a tulajdonos c rendelkezés ellen vét, a miniszter a műemlék kisajátítását rendelheti el. A kisajátítással a tulajdonjogot a műemlékek országos alapja szerzi meg. A törvény szerint az, aki a fenntartandónak nyilvánított műemléket vagy tartozékát ledönti, lebontja vagy rongálja, büntetésben részesül s annak tűrésére kötelezhető, hogy a műemlék az ő költségén helyreállíttassék. Az 1929:XI. tc. szerint a művészeti szempontból különösebb jelentőséggel bíró ingóságokat (ingó-műemlékeket) az Országos Magyar Gyüjteményegyetem Tanácsa nyilvántartja s a nyilvántartásról jegyzéket vezet. A nyilvántartáshoz szükséges adatokat a tulajdonos köteles beszolgáltatni, aki azután a nyilvántartásiba vételről értesítést kap. Képzőművészeti alkotások a művész halálától számított 25 év eltelte előtt, iparművészeti alkotások a mű elkészültétől számított 50 év előtt, a törvény élebelépte után külföldről be hozót ingóműemlékek pedig a behozataltól számított 25 év előtt nyilvántartásba nem vehetők. Az ekként nyilvántartott ingóműemlékek tekintetében a Tanácsot elővásárlási jog illeti, amihez képest a tulajdonos, amennyiben a dolgot elidegeníteni kívánja, a Tanácsnak vagy a nemzeti nagy közgyűjtemények valamelyikének vételre felajánlani köteles. A nyilvántartott ingóműemlékeket az ország területéről csak a Tanácsnak, vagy az általa kijelölt szervnek engedélyével szabad kivinni. Magyarország területéről származó ingóműemlékeknél a kivitel megtagadása esetén megváltásnak, illetve kisajátításnak van helye. A törvény intézkedik az említett rendelkezések megszegésének büntetése iránt is. A most ismertetett törvények tehát nem a szerzők érdekeinek védelmét célozzák, hanem kizárólag közérdekből.