Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [6. r.]

A MAíiYAR SZERZŐI .ÍOC csak masolUoI átvett anyagot tartalmaznak, kivéve, ha a művek ismeretterjesztő írói műveknek tekinthetők. Továbbá nem tartoznak e pont alá a nem kizárólag iskolai használatra szerkesztett gyűjteményes művek. A felvétel csak a szöveg értelmezése végett történhetik, amikor is a felvétel csak eszköz a szöveg értelmezésére. Az közömbös, hogy a szövegben, vagy a szöveg végén vannak-e az illusztrációk, — de nem lehetnek külön mellékletekben. A felvétellel kapcsolatban azonban a forrás és a szerző világosan megnevezendő. A megnevezés szándékos vagy gondatlan elmulasztása 23. §. szerinti vétség és az e §-ban foglalt jogkövetkezményeket vonja maga után. 4. ponthoz. Ez a pont kiegészíti a 3. pontot és azzal szoros kapcsolatban van. A törvény ebben a pontban ugyancsak a közművelődés terjesztése érdekében már megjelent, vagy maradandólag nyilvánosan kiállított művek hű többszörösítésének mechanikai vagy optikai készülék útján való bemutatását is szabaddá tette, de kizárólag ugyancsak tudományos, ismeretterjesztő vagy iskolai célokra történő előadások keretében szemléltetés céljából. Hogy a bemutatás üzletszerű-e, pl. belépődíj mellett történik-e, itt közömbös. Nem lehet kétséges, hogy a 4. pontban szorosan körülírt előadás keretében a szemléltetésre szolgáló képzőművészeti alkotások rádió (televízió) útján is közölhetők.' 63. §. Ha a szerző valamely müvét másnak tulajdonába bocsátja, ezzel a szerzői jog átengedettnek nem tekintetik. A műre, mint magánjogi értelemben vett dologra vonatkozó tulajdonjogot élesen meg kell különböztetni a műre, mint szellemi termékre vonatkozó szerzői jogtól. Általános szabály a szerzői jogban, hogy a mű tulajdonának átruházása még nem foglalja magában a műre vonatkozó szerzői jog átruházását, átszállását is. Kifejezésre juttatja ezt a törvényt az írói, zenei és mozgóifényképészeti művekre is a 6. §. 1. pontjában, valamint az erre utaló 46., 54. és 74. §-okban, midőn kimondja, hogy a tÖbbszörösítésre, közzétételre, forgalomba helyezésre s nyilvános előadásra a kéziratnak vagy másolatnak birtokosa is csak a szerző beleegyezésével jogosult (1. 6. §. 1. pontját). Az említett jogelvet a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra sokkal határozottabban és szabatosabban fejezi ki a 63. §. (amely a 71. §. értelmében a fényképészeti művekre is megfelelően alkalmazandó), amidőn akként rendelkezik, hogy ha a szerző valamely művét (értve ez alatt a képzőművészeti vagy iparművészeti műpéldányt) másnak tulajdonába bocsátja, ezzel a szerzői jog átengedettnek nem 3 Ezt az új némí t törvénytervezet 42. S pontja ki is mondja.