Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 1. A. szám
HÁROM ÉVNYITÓ BESZÉD 9 élet" c. munkájában.) így pl. legújabban is felvetették a kérdést, vájjon a Roosevelt-féle New Deal törfvények, pl. a mimikákodexek stb. az alkotmánynyal összhangban vannak-e? Nincs tudomásunk arról, hogy ez a döntés imár megtörtént volna. Kétségtelen azonban, hogy ez a rendelkezés a bírói ellenőrzés jelentőségét az alkotmányban magas piedesztálra helyezi. De ha ily messzire nem is megyünk el, annyit megállapíthatunk, hogy a törvényhozód jogoknak a végrehajtó hatalomra ruházása tekintetében indokoltan támasztható aggályok eloszlatására kétségtelenül alkalmas lenne, ha a törvényalkotás helyett kibocsátott rendeletek alkotmányszerű voltának a közigazgatási bíróság által történő vizsgálata lehetővé tétetnék s csak ezen a vizsgálaton átesve, mintegy alkotmányossági márkázássá] ellátva lennének végrehajthatók. Eltolódhatott — mintahogy kifejtettem, el is tolódott — a megváltozott viszonyok iés nézetek folyan az államhatalmi ágaknak Montesquieu óta dogma-szerűvé vált egyensúlya a törvényhozás rovására és a végrehajtó hatalom előnyére. Ámde ezt Európaszerte, sőt világszerte látjuk, megtámadatlanul áll a bírói hatalom jelentősége és szerepe, mint az természetes is, mert a közszabadiságoknak, az állami rendnek s a társadalom békés együttélésének egyik sarkpontja és /biztosítéka a független bíróságok működésének érintetlensége. Sőt nekem úgy tetszik, hogy a megváltozó közjogi felfogás éppen a kiegyensúlyozás szerepét szánja neki a másik két államhatalmi ág megzavart egyensúlyában. Mintegy a törvényhozás megcsökkent közvetlen erejét kell pótolnia a végrehajtó hatalom túlduzzadt hatalmi körével szemben. Jelentősége tehát nemcsak a jogvédelem szempontjából, hanem az állami és társadalmi egyensúly érdekében is megnövekedett. ''•Jrt:f ' ' '•'?•*-* •>..> ..' Mi, mint a bírói hatalom gyakorlati alkalmazói, aktív munkásai igyekeztünk az elmúlt évben is az emberileg elérhető legnagyobb lelkiisimerettel teljesíteni magasztos feladatunkat abban az aránylag szűkre szabott körben, melyet egy taxációs alapon megszervezett egyfokú bíróság kifejthet a nyilván-jogok szolgálataiban. Ámde abban a feltevésben, hogy szavunk túlhat e bíróság falain, kötelességünk hangoztatni, hogy a haladó kor, a megváltozott nézetek és a jogeszmék expanzív ereje egyformán a nyilvánjogok teljesebb védelmét kívánja. Az év határán óhajtjuk és reméljük, hogy a közel jövőben, ha nem is érhetjük el, de legalább megközelíthetjük a közigazgatási bíráskodás teljességét, sohasem feledvén azt, hogy egy állami intézménv sem öncél, hanem eszköz a nemzeti öncélúság szolgálatában, és így a közigazgatási bíráskodás teljességének is a magyar alkotmányi gyökereiből kell kivirágoznia a magyar nemzeti egvség \és nagyság javára! I>p. Degré Miklósnak, a Budapesti kir. ítélőtábla elnökének 1036'. január 7-én tartolt évnyitó beszéde. A Mindenható Isten kegyelméből ma már tizedszer van alkalmam a kir. ítélőtábla évnyitó teljes-ülésién elnökölni. Első alkalommal abban az időben, amikon Juhász Andor ö Excellenitiájának a Kúria elnökévé történd kímeveztetése után hosszabb időn át mint alelnök vezettem a kir. ítélőtáihlát. Azóta pedig mint a kir. ítélőtábla elnökének. Hálát adok az isteni gondviselésnek, amiért aránylag hosszú idő óta van alkalmam ezt a felelősségteljes és nehéz állást betölteni. Amikor a kir. ítélőtábla ékre kerültem minden vágyam az volt, hogy alkalmam legyen az állást hosszabb időn Ibetölteni. Miért? Ment meggyőződésem szerint ezt az állás csak az töltheti be úgy, ahogy azt egy ambiciózus ember betölteni igyekszik, ki ebjben az állásban hosszabb időn át működik. Mert a kir. ítélőtábla területe nagy, a területen működő bírák és tisztvise-