Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. A. szám

10 Dr. DEGRÉ MIKLÓS lök száma magas s így évekre van szükség, iiriíg az elnök a személyi és egyéb viszonyok tekintetében kellő tájékozási nyen. Tapasztalaiból beszélek. Mikor a kir. ítélőtábla vezetését átvttem, valamennyire tájékozva voltam a viszonyok tekintetében.. Volt alkalmam arra, hojgy magamnak némi tájékozást szerezzek. Hiszen fiatalabb évei miben vezetöjárásbírói voltam a fővárosban. Később, ifénfikoromban a központi kir. járásbíróság elnöke voltam. Majd mikor a kir. ítélőtáblához kerültem, mint tanácsenök, majd mint alelnök, elődeim megbízásából több íziben vizsgáltam a budapesti kin büntetőtörvényszéket, egy ízben pedig a pestvidéki kir. törvényszéket. Mint alelnöknek olykor alkalmam volt a kir. ítélőtábla akkori elnökét helyettesíteni s így betekinteni az igazságügyi igazgatásba. Mégis, mikor a vezetés reám hárult, teljesen tájékozatlannak éreztem mia,«a.matt. őszintén megvallom, hosszabb időn át teljesen az akkori elnöki titkárra és a titkári hivatalra támaszkodtam. Hosszabb idő telt bele, míg oly mérvben nyertem tájékozást, hogy igazán kézbe vehettem az igazgatási. Az alatt az idő alatt, amióta a testület élén állok, sok minden megváltozott. Változott az ítélőtábla külső képe is. A testület ujjá alakult. A tanácselnöki karnak több mint négyötöd része azóta nyert kinevezést. De még nagyobb a változás a, bírói .karban. A ma működő bíráknak csupán egyheted része volt a testület tagja akkor, amikor a testület élére kerültem. De ettől eltekintve is változott a kir. ítélőtábla külső képe. A le^nagyjobib változás az 1932. május 16. napján következett be, azon a napon, amikor megszűnt a munkásbiztosítási felsőibíróság s annak hatáskörét a törvény a kir. ítélőtáblára ruházta. Büszke önömmel állapítom meg, hogy a beolvadás minden nagyobb megrázkódtatás nélkül megtörtént s annak hullámai rövidesen elültek. A jogszolgáltatás képe is erősen megváltozott azok alatt az esztendők alatt, amióta jelen állásomat betölteni szerencsém volt. Sok érdekes törvény alkottatott meg, Ilyen nevezetesen a jelzálogról, a valorizációról szóié) törvény, az uzsorát örvény s a hitelsértésről szóié) törvény. Ilyen a második büntetőnovella, ilyen a törvénykezés egyszerűsítéséről szióló törvény. Ilyen a katonai büntető törvénykönyv, mely a polgári anyagi büntetőtörvények hatályát a katonai személyekre is kiteiijeszti s amelynek életbeléptetési törvénye az általános anyagi büntető jo,g körébe tartozó számos rendelkezést is tartalmaz, amely tehát a polgári büntető bírót is közeinői érdekli. Az eljárási jog .körébe tartozó újalbb rendelkezések nagy része szoros összefüggésben áll hazánk nehéz gazdasági helyzetével és nyilvánvalóan azt a törekvést szolgálja, hogy a jogszolgáltatást olcsóbbá tegye. Ez tökéletesen indokolt és érthető. Azonban ezen a téren a legnagyobb (Vvatossáigol ajánlom. A jogszolgáltatás olcsósága természetesen oly szempont, amely ma nagy szerepet játszik. Azonban e szempont érvényesítése körül a legnagyolrlb óvatossággal kell eljárni, nehogy az olcsóság szempontjának fokozott érvényesítése a jogszolgáltatás jóságát veszélyeztesse. Mert a jogszolgáltatás színvolanának csökkennie nem szabad. Az eljárás egyszerűsítése egyrészről, az ügyforgalomnak a gazdasági viszonyok folytán beállott csökkenése, másrészről lehetségessé tette a bírói létszám leszállítását. Ez pedig szomorúan érezteti hatását a bírák előmeneteli viszonyai tekintetében. Ha a bírák előmeneteli viszonyait hasonlítom a néhány év előtti állapotokhoz: végtelenül szomorú kép tártul lelki szemeink elé. Nem a békelbeli állapotokhoz kívánom a mai viszonyokat hasonlítani, csak azt az időt kívánom alapul venni, amióta a kir. ítélőtábla élén állok. A kir. ítélőtábla vezetését az L925. év nyarán vettem át. Ha az ezt követő két esztendő (tehát az 192<>. és 1927. évek) adatait állítom szembe az utolsó két év (1933. és 1934. év)) adataival; az eredmény elképpesztő. Az 1926. és 1927. évben a kir. ítélőtáblának összesen 21 bírája neveztetett ki kúriai bíróvá. Az 1933. és 1934. évben összesen tehát nem is egészen egynegyed része. Ítélőtáblai tanácselnökké az 1926—27. éviben összesen hét, az 1933—34. évben három bíró neveztetett ki.