Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. A. szám

8 Dr. PUKV ENDRE 1. A szanálásról alkotott 1924:1V. tejben nyert felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter 200/1927. számú rendeletének 32. §-ában megengedte a törvényhatóságoknak, hogy saját háztartásuk céljaira fényűzési lakásadót vessenek ki. E §. (13.) bekezdésében az ily adó kivetése tárgyában hozott másodfokú határozat ellen panaszjogot biztosít a miniszter a közigazgatási bírósághoz. 2. Az 1922:1. tc. 2i9. §-ában a népjóléti és munkaügyi miniszter felhatalmazást nyert arra, hogy egyes törv.hatóságokat és községeket (városokat) a nyomor enyhítésére szolgáló intézkedések megtételére kötelezhessen és evégett díjaknak és járulékoknak szedését rendelhesse el. Ennek alapján bocsátotta ki a belügyoniniszt. a U85.4i0iO/193l2. sz. rendeletét s ennek 9. §-ában úgy rendelkezett, hogy az ily járulékok kivetése tárgyában hozott másodfokú határozat ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. 3. Az 1927:X. tc. I3i §-á!ban utasította a törvényhozás a kereskedekinügyi iés pénzügyminisztert, hogy a biztosítási ügynökök jogállásának és áItalálban a biztosítási jog egész rendszerének szabályozásáról minél előbb törvényjavaslatot terjesszenek a törvényhozás elé. Egyúttal felhatalmaztatott azonban a minisztérium, hogy a törvényhozás rendelkezéséig rendelettel szabályozza a biztosítási ügynökök jogállását. E felhatalmazás alapján adta ki a kormány az 5460/1928. M. E. sz. rendeletét, melyben egyebek között kimondotta, hogy a biztosító magánvállalatok m. kir. felügyelő hatósága bizonyos esetekben az ügynököt pénzbirsággal büntetheti, sőt ügynöki működésétől véglegesen vagy meghatározott időre eltilthatja, és egyúttal halasztó hatályú panaszt biztosított az ily határozatokkal szemben. 4. Az 1931:XXVI. t. c. felhatalmazása alapján kiadott G0O0/1931. M. E. számú rendelet a segélyezési költségek viselése kérdésében ad új hatáskört bí rió s á g un kn ak. 5. 9090/1931. M. E. pedig az OTI-nál 1932—1937. évekíben nyilvános pályázat alapján eszközölt kinevezések esetén a jogaiban sértett igényjogosultnak biztosít panaszjogot. 6. Ugyancsak az 1931:XXVI. t. c. felhatalmazása alapján kiadott 4600/1933. számú kormányrendelet — mely a részvény társaságok, szövetkezetek és korlátolt felelősségű társaságok, közüzemek, egyes közérdekű egyesületek vagy testületek gazdaságosabb működésének elősegítéséről szól — 31. §-ában e tárgykörben enged panaszjogot e bírósághoz. Az a körülmény azonban, hogy/ a törvény alkotása helyett rendelt Hol szabályozott jogviszonyok tekintetében a végrehajtás során szenvedett jogsérelmekkel szemben közigazgatási bírói oltalom biztosíttatik, még akkor sem pótolná teljesen az alkotmányosságon és a parlamentárizimus elvein ejtett csorbát, ha az összes ily módon szabályozott jogviszonyok tekintetében megadatnék a panaszjog. Ez csak azt biztosítaná, hogy a törvényeket pótló rendeletek végrehajtása során szenvedett jogsérelmek orivosolhatók. Azzal szemben azonban, hogy a kormány, illetve a minszter által kibocsátott rendeletek anayagi rendelkezései sérelmeket rejtenek magukiban, e rendszer nem nyújtana védelmet, abban az esetben pedig, ha,a rendelet kibocsátója a törvényhozás adta felhatalmazás körét túllépte, csak a végrehajtás után beadott petició esetén és csak a konkrét megpanaszolt ügyben lehetne jogorvoslatot nyújtani, a törvényellenesen (vagy alkotmányellenesen) létrejött jogszabály élne tovább. Az alkotmányosság elveinek tehát teljes mértékben kétségtelenül csak az felelne meg, ha annak a kérdésnek eldöntése utaltatnék bírói hatáskörbe, vájjon azok a rendelkezések, melyek tulajdonképen a törvényhozás hatáskörébe tartoznának s csak a felhatalmazás alapján tétetnek meg a kormány, illetve a miniszterek által, nem ellentétesek-e az alkotmányunkkal'? Bhhez hasonló intézkedésekről hallottunk Ausztriában, ahol még az újonnan alkotott törvények alkotmányszerüsége is vizsgálat tárgyává tehető a közigazgatási bíróság által. Különleges és fontos példa énre a/. Amerikai Egyesült Államoké, ahol :i bíróságokat az a jog is megilleti — hogy magukat a törvényeket is elbírálhatják abból a szempontból, vájjon nerii sértik-e az alkotmányosságot? (Ezt a kérdést érdekesen fejtegeti Magyary Zoltán imént megjelent „Amerikai