Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A közkövetelések elsőbbsége a végrehajtási eljárásban

172 Dr. SÁRFFY ANDOR kéhez igazodik, a fent kimutatott elvek uralma itt is meg­állapítható, bár tökéletlenebbül, mint az adóknál, mert a vagyonátruházási illetékek egyik fajánál, az öröklési ille­téknél, valamint az ajándékozási illetéknél nemcsak az ille­ték értéke, hanem a rokonság foka is fontossággal bír. Emellett az öröklési és az ajándékozási illeték progresszív is. Ha az illetékalap magas és a rokonság távoli, akkor bi­zony 50%-nál is nagyobb lehet az illeték kulcsa, ily nagy illetéknek a jelzálogos hitelezők előtt való sorozása már a hitelezők jogai és a közhitel érdekei szempontjából egy­aránt aggályos. VIII. Elsőbbség az ingatlan hasznára vezetett végrehaj­tásnál. Az ingatlan haszonvételére és haszonélvezetére ve­zetett végrehajtás esetére a következő rendelkezés szabá­lyozza a köztartozások törvényes elsőbbségét: 60011927. P. M. számú összeállítás 84. §-a. Az ingatlanok haszonélvezetére vezetett bírói végrehajtás esetében, ezek­nek a zárgondnoki kezelés alatt előállott bevételeiből, minden más követelési megelőzőleg a 83. §-ban. megállapított sorrend szerint törvényes elsőbbséggel bíró tételként fizetendő ki: a végrehajtás alá vont ingatlant terhelő és a végrehajtási zárlat elren­delése előtt már esedékessé váll, a végrehajtási zár alá vétel elrendelésétől visszafelé számított három évre eső állami, törvényhatósági és községi adó, vagyonváltság, vízszabályozási járulékok, szőlőfelújítási kölcsöntartozás és birtokn ndezési költség; az az illetéktartozás, mely a fennálló törvények és szabályok értelmében ;i végrehajtás alá vont ingatlant terheli A végrehajtás alá vont ingatlanokat terhelő föld- és házadót, ezek pót­lékait és járulékait, továbbá a végrehajtás alá vont vagyont terhelő egyéb köztartozásokat, ha azok a végrehajtási zárlat elrendelése után és a zárlat megszűnése előtt válnak esedékessé, más követelést megelőzőleg közvetlenül a zárgondnok fizeti. — Az illetéktelenül kifizetett köztartozások visszatéríté­séről az 1023:VII. te. 87. §. rendelkezik. Ez a rendelkezés az árverés esetére szóló rendelkezés­től tartalmaz érdemi eltéréseket és tartalmaz tisztán szöve­gezési eltéréseket is. Ez utóbbiak a rendelet alkalmazójának feladatát céltalanul nehezítik meg. A tartalmi eltérés az, hogy az illetékek, amelyek az ár­verési vételár felosztásánál a vagyonváltságot, vízszabályo­zási járulékot, szőlőfelújítási és birtokrendezési költségjá­rulékokat megelőzik, a zárlati jövedelem felosztásánál utá­nuk következnek. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy az ille­ték az állagnak, nem pedig a haszonvételnek átruházásáért jár, tehát csak az állagnál előzheti meg azokat a követelése­ket, amelyek az ingatlan jövedelmezőségének emelésére szolgálnak. Azt azonban csak törvényszerkesztési pongyola­ságnak tartjuk, hogy arra az esetre, ha nem a tulajdonos jo­gosult a hasznokra, (tehát a haszonélvezti szolgalom végre­hajtás alá vonása esetében), nincs kifejezetten kimondva,

Next

/
Oldalképek
Tartalom